| Jakob Melzer | |
| Született | 1782. május 16. Poprád |
| Elhunyt | 1836. január 25. (53 évesen) Kislomnic |
| Foglalkozása | |
Jakob Melzer, magyarosan: Melzer Jakab, névváltozatok: Melczer, Meltzer (Poprád, 1782. május 16. – Kislomnic, 1836. január) ágostai evangélikus lelkész, etnográfus, író, költő, történész.
Tanulmányait Késmárkon, Pozsonyban és az 1805. nyári félévtől kezdve Jénaban végezte. Huszonöt éves korában pappá szentelték és 1807-ben Majerkán kezdte meg pályáját. Mértékletességi egyesületet alapított, ami által a község anyagi és erkölcsi felvirágzásához jelentékenyen hozzájárult. 1811-ben elfogadta a kislomnici egyház meghívását, ahol haláláig szolgált.
Levelei Rumyhoz, összesen 17 (a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában). Eredeti kézirata: Merkwürdige Erzählungen, 4rét 132 lap (Censurai példány 1823, 1826. és 1828-tó, a m. n. múzeumi könyvtár kézirati osztályában). Először használta a kifejezést: Siebtlingsgeburt
Német elegiája van a Generisch Keresztély által Cerva Dániel halálára mondott gyászbeszéde után (Lőcse, 1808); czikkei a pozsonyi Unterhaltungsblattban (1813. Attila König der Hunnen); a Tudom. Gyűjteményben (1817. XI. Az avarok Gyűjteményben (1817. XI. Az avarok kereszténységéről, 1818. XI., XII. Geographiai historiai és statisztikai tudósítások Szepes vármegyéről, 1819. VII. A Poprád partjain fekvő s megjegyzésre méltó némely városokról, falukról és omladékokról való topográphico-hist.-statisticai jegyzések); a Pannoniában (1819. De Ungarn Ruhm, Die schauderhaften Siegstrophäen, 1820. Topographisch-historische Nachrichten über Pannonien, Chronologische Übersicht der merkwürdigsten Ereignisse unter den Magyaren von 884 bis 999., 1822. Wie wurden die Ungern bei ihrer Ercheinung in Europa genannt, beurtheilt und geschildert, Der merkwürdige Congress auf der Wischegrader Burg, Petrarka's Schmähurtheil über die Ungarn sat.) a Csaplovics Topogr. Archivjában (1821. II. Das Zipser Comitat); a Felsőmagyarországi Minervában (1825. Zágráb városának törvényes rendszabásai, Egy két dátum Mátyás nagy fejedelmünk maecenásságáról, Mátyás király a Királyhegyen, A magyarok nyomorúságai a török hatalom alatt 1613.); az Irisben (1826. Ungarns Zunftwesen im XV. Jahrhundert)... a Zipser Boteban (1876. 48-51. sz. Nachrichten von einer Schatzkammer im Tatragebirge, a Vaterländ. Pilger után); munkatársa volt a Pesther Damenzeitungnak, az Irisnek, Mnemosynenek, Spiegelnek, a Kaschauer Wochenblattnak és a prágai Hesperusnak.
