James Jeans

James Jeans
az 1930-as években
az 1930-as években
Életrajzi adatok
Született1877. szeptember 11.
Ormskirk (Lancashire)
Elhunyt1946. szeptember 16. (69 évesen)
Dorking, (Surrey)
SírhelySt. Michael's Churchyard, Mickleham
Ismeretes mintA Rayleigh–Jeans-törvény egyik levezetője
Nemzetiségangol angol
Állampolgárságangol angol
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Trinity College Cambridge-i Egyetem
Pályafutása
SzakterületFizika, csillagászat
Szakmai kitüntetések
Akadémiai tagság
Hatással voltak rá
Hatással volt
A Wikimédia Commons tartalmaz James Jeans témájú médiaállományokat.

James Hopwood Jeans OM (Ormskirk, Lancashire, 1877. szeptember 11. – Dorking, Surrey, 1946. szeptember 16.) angol fizikus, csillagász, 1928-tól Sir James Hopwood Jeans.

Élete

Apja William Tulloch Jeans parlamenti tudósító és közíró volt. Általános- és középiskolai tanulmányait a northwoodi Merchant Taylors' School-ban, majd a camberwelli (London) Wilson's Grammar School-ban végezte.

A Cambridge-i Egyetemen hamar kitűnt matematikai tehetségével, ezért őt és Godfrey Harold Hardy-t Robert Rumsey Webb és Gilbert Walker külön felkészítette a Mathematical Tripos matematika versenyre. A harmadik évfolyam végén az évfolyam legjobb matematikusainak sorrendjében Jeans megosztott második, Hardy negyedik helyezett lett.

Tanulmányai után is Cambridge-ben maradt, ahol 1901 októberében lett a Trinity College tagja, mint az alkalmazott matematika oktatója. 1904–1910 között Princetoni Egyetemen volt az alkalmazott matematika professzora, majd visszament Cambridge-be. Közben (1906 májusában) a Royal Society tagjává választották.

1923–1944 között a Wilson-hegyi Obszervatóriumban dolgozott.

Kivételes íráskészsége természettudományi műveit éppoly lenyűgöző olvasmánnyá avatja, amilyenek Wells spekulatív fantáziájú regényei.

Munkássága

Csillagászként

1914-ben Edward Arthur Milne-nel közösen kimutatta, hogy a Holdnak nem lehet légköre, mert gravitációs tere nem elég erős annak megtartásához.

1919-ben publikálta a róla elnevezett elméletet a Naprendszer keletkezéséről; eszerint a bolygók anyagát egy, a Naphoz közel elhaladó másik csillag árapálykeltő gravitációs hatása szippantotta volna ki a Napból. Ebből arra következtetett, hogy mivel az ilyen találkozások nagyon ritkák kell legyenek, a legtöbb csillagnak nincsenek bolygói; a Naprendszer és vele az emberiség gyakorlatilag egyedülálló az egész Világmindenségben. Csak az 1940-es évek végére bizonyosodott be, hogy a bolygók nem jöhettek így létre.

Jelentős eredményeket ért el a csillagok belső szerkezetét és az egyensúlyi alakzatokat vizsgálva.

Fizikusként

Legjelentősebb teljesítménye lord Rayleigh-vel közösen a feketetest-sugárzás kis frekvenciájú tartományában érvényes Rayleigh–Jeans-törvény levezetése. Ez a klasszikus fizika elméletén alapuló analitikus függvény a nagyobb hullámhosszakon (azaz az alacsony frekvenciatartományban) jól írta le az emisszióképesség hullámhossz-, illetve frekvenciafüggését, a frekvencia növelésével azonban a végtelenbe tartott — ez a (természetesen lehetetlen, a tapasztalatoknak ellentmondó) sajátossága volt úgynevezett ultraibolya katasztrófa. Ezt az ellentmondást, ami szükségszerűen következett a klasszikus fizika tételeiből, csak Max Planck kvantumhipotézisével sikerült kiküszöbölni.

Fontosabb művei

  • The Dynamical Theory of Gases (1904)
  • Theoretical Mechanics (1906)
  • Mathematical Theory of Electricity and Magnetism (1908)
  • The Universe Around Us (1929)
  • The Stars in Their Courses (1931, magyarul: A csillagos ég titkai, Dante, 1936)
  • Through Space and Time (1934)
  • Astronomical Horizon (1945)

Emlékezete

Születésének 100. évfordulójára írta Robert Simpson angol zeneszerző a róla elnevezett 7. vonósnégyesét.

Jegyzetek

Fordítás

Források