James Matthew Barrie

James Matthew Barrie
Született1860. május 9.
Kirriemuir
Elhunyt1937. június 19. (77 évesen)
Marylebone
Állampolgársága
HázastársaMary Ansell
Foglalkozása
Tisztségerektor
Iskolái
Kitüntetései
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeKirriemuir
James Matthew Barrie aláírása
James Matthew Barrie aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz James Matthew Barrie témájú médiaállományokat.

James Matthew Barrie, ismertebb nevén J.M. Barrie (Kirriemuir, 1860. május 9. –‎ Marylebone, 1937. június 19.) skót író. Legismertebb műve a Pán Péter. Továbbá ő tette népszerűvé a Wendy nevet. 1913. június 14-én V. György király lovaggá ütötte.

Élete

James Matthew Barrie néven született Kirriemuir skót burghben, kálvinista családba. Apja szövő volt, míg anyja háziasszony. Barrie a tíz gyerekből a kilencedik volt. Kisgyerekként történetmeséléssel hívta fel magára a figyelmet.

Amikor hat éves volt, bátyja, David egy jégkorcsolya baleset következtében elhunyt, tizennegyedik születésnapja előtt. Ez nagy veszteség volt az anyjának, mivel David volt a kedvence. Barrie ennek hatására úgy viselkedett, mint David, még az ő ruháit is hordta, és úgy fütyült, mint ő.

Nyolc éves korában a Glasgow Akadémiára küldték. Tíz éves korában hazatért, és a Forfar Akadémián folytatta tanulmányait. 14 éves korában ismét elhagyta az otthont, és a Dumfries Akadémiára járt. Dumfriesben barátaival együtt gyakran játszottak kalózosat.

Az egyetemen irodalmat tanult, és kritikákat irt az Edinburgh Evening Courant számára. 1882-ben érettségizett.

Miután nővére talált egy álláshirdetést a The Scotsman újságban, másfél évig a Nottingham Journal újságírójaként dolgozott.

Pán Péter karaktere először a The Little White Bird (A kis fehér madár) című regényében volt megemlítve. A Pán Péter első színpadi előadása 1904-ben volt New Yorkban, majd 1911-ben jelent meg regény formájában.

Barrie használta először a "Wendy" nevet egy műben. A nevet William Ernest Henley költő négyéves lánya, Margaret Henley ihlette, aki a "friend" szót "Fwiendy"-nek ejtette.:231 Maga a Wendy név a Gwendolyn és a Wanda nevek becézése is, de a Pán Péter történetek előtt nem használták különálló keresztnévként.

Barrie 1937. június 14-én hunyt el Marylebone-ban, tüdőgyulladás következtében. Kirriemuir-ban temették el, a szülei és két testvére mellé.

Jegyzetek

  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
  2. 1 2 3 4 5 "Краткая литературная энциклопедия". Rövid irodalmi enciklopédia (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. 1962.
  3. 1 2 3 4 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  4. 1 2 3 4 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  7. 1 2 "Oxford Dictionary of National Biography" (angol nyelven). Oxford University Press. 2004.
  8. 1 2 "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2015. augusztus 12.
  9. ↑ "web.archive.org/web/20170324045913/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/james-matthew-barrie".
  10. 1 2 "Oxford Dictionary of National Biography" (angol nyelven). Oxford University Press. 2004.
  11. ↑ "History of the name Wendy". Wendy.com. 2018. július 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 22.
  12. ↑ Adams, James Eli (2012). A History of Victorian Literature. John Wiley & Sons. 359. o.
  13. ↑ Alistair Moffat (2012). "Britain's Last Frontier: A Journey Along the Highland Line". Chapter 9. p. 1. Birlinn
  14. ↑ Birkin, Andrew: J. M. Barrie & the Lost Boys (Constable, 1979; revised edition, Yale University Press, 2003)
  15. ↑ Birkin, Andrew: J. M. Barrie & the Lost Boys, Constable, 1979; revised edition, Yale University Press, 2003
  16. ↑ McConnachie and J. M. B.: Speeches of J. M. Barrie, Peter Davies, 1938
  17. ↑ "Peter Pan project off the ground". BBC News Scotland. 2009. augusztus 6. Hozzáférés: 2009. augusztus 8.
  18. 1 2 3 White, Donna R.S. (1994). British Children's Writers, 1880–1914. Detroit, Michigan: Gale. ISBN 978-0810355552.
  19. ↑ "Mr Barrie's New Play. A Christmas Fairy Tale". The Glasgow Herald. 1904. december 28. 7. o. Hozzáférés: 2018. május 26.
  20. ↑ Barrie, J.M. (1999). Hollindale, Peter (ed.). Peter Pan in Kensington Gardens and Peter and Wendy. Oxford Press. ISBN 0-19-283929-2.
  21. ↑ Mike Campbell (2019. november 16.). "Meaning, origin and history of the name Wendy". Behind the Name. Hozzáférés: 2019. november 30.
  22. ↑ Norman, Teresa (2003). A World of Baby Names. Perigee. 196. o. ISBN 0-399-52894-6.
  23. ↑ Withycombe, Elizabeth Gidley (1977). Oxford Dictionary of English Christian Names. Clarendon. 293. o. ISBN 0-19-869124-6.
  24. ↑ "Death of Sir J. M. Barrie. King Grieved at Loss of an Old Friend. Funeral on Thursday at Kirriemuil. "The End Was Peaceful"". The Glasgow Herald. 1937. június 21. 13. o. Hozzáférés: 2018. április 14.
  25. ↑ "Funeral of Sir J. M. Barrie. Thousands Assemble at Graveside "Thrums" pays its Last Respects. Distinguished Mourners and Many Tributes". The Glasgow Herald. 1937. június 25. 14. o. Hozzáférés: 2018. április 14.