Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a római korban is lakott volt.
Első írásos említése 1250-ben „Jechene” alakban történik, az első kétségtelen adat a falu létezéséről azonban csak Zsigmond király 1424-ben kibocsátott oklevelében található „Jechene” alakban. 1455-ben „Jezen”, 1465-ben „Jassena”, 1512-ben „Jesene” alakban szerepel oklevélben. Kezdetben a zólyomlipcsei váruradalom része volt, később a besztercebányai bányakamarához tartozott, határában ugyanis drágakövet bányásztak. A 17.-19. században vashámor működött a területén, mely a Garami kohászati komplexum része volt. Lakói elsősorban a helyi üzemekben dolgoztak, ezen kívül fuvarozással és állattartással is foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENA. vagy Jeszenye. Tót falú Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, fekszik Predajnához közel, mellynek filiája.”
1828-ban 102 házában 785 lakosa élt. A 19.-20. században nagyon elterjedt volt a csipkeverés is.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszena, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan fő völgyétől éjszakra huzódó keskeny völgyben, ut. p. Beszterczbánya. Van itt 22 1/2 urb. telek. Allodiuma az erdőnél egyéb nincs, melly 5032 hold. Sovány földje zabot, burgonyát, kis részben rozsot terem. Lakja 989 r. kath. helybeli templommal és iskolával. Van egy Jeszena nevü patakja, savanyuviz-forrása, s több vasbányája és gyára. Végre szándékban van Liptó vmegyébe át egy földalatti utat (tunnelt) áttörni, mellyen keresztül a bányákhoz megkivántató fát fuvarozandják. Birja a k. kamara.”
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
A szlovák nemzeti felkelés idején határában volt a partizánok egyik legfontosabb tábora.
Szlovákia
é. sz. 48° 50′ 11″, k. h. 19° 27′ 36″48.836389°N 19.460000°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 11″, k. h. 19° 27′ 36″48.836389°N 19.460000°E
