John Berger

John Berger
Strasbourgban (2009)
Strasbourgban (2009)
SzületettJohn Peter Berger
1926. november 5.
Hackney
Elhunyt2017. január 2. (90 évesen)
Antony
Állampolgársága
Nemzetiségebrit
HázastársaPatricia Marriott, Anya Bostock, Beverly Bancroft
GyermekeiJacob, Katya (második feleségétől)
Yves (harmadik feleségétől)
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • James Tait Black-emlékdíj (1972)
  • Man Booker-díj (G., 1972)
  • Scott Moncrieff Prize (2005)
  • Groeneveld Award (2011)
Írói pályafutása
Fontosabb műveiKorunk festője, G.
Irodalmi díjaiBooker-díj, Petrarca-díj, Golden PEN-díj, Groeneveld Alapítvány díja

A Wikimédia Commons tartalmaz John Berger témájú médiaállományokat.

John Berger (teljes nevén John Peter Berger) (London, 1926. november 5. – Antony, Hauts-de-Seine, 2017. január 2.) angol regényíró, költő, műkritikus, festő.

A szokatlan című regényével, a G.-vel elnyerte az 1972-es Booker-díjat.

Műveiben sok érdekes magyar vonatkozás lelhető fel. Korunk festője című regényének főhőse emigráns magyar festőművész.

Az 1970-es években három forgatókönyvet írt Alain Tanner svájci filmrendező számára, amelyekből nagysikerű filmek születtek.

Költészete, műkritikusi munkássága elsősorban angol nyelvterületen ismert és elismert. Külföldi folyóiratokban megjelent cikkeinek egy része a Valóságban olvasható magyarul, de más magyar folyóiratokban is jelentek meg esszéi, elbeszélései.

Életének korai szakasza

Az oxfordi St. Edward Iskolába járt.

Apja, S. J. D. Berger katonatiszt, az első világháborúban a nyugati fronton szolgált, és több magas katonai kitüntetést kapott. Berger is szolgált a brit hadseregben 1944 és 1946 között.

Leszerelése után beiratkozott a Chelsea-i Művészeti Iskolába, majd a londoni Központi Művészeti Iskola (Central School of Art in London) hallgatója volt.

Életpályája

Pályafutását eredetileg festőművészként kezdte. Számos neves londoni galéria állította ki a képeit már az 1940-es években is. Festőművészi pályafutását később sem szakította meg.

Rajzot tanított 1948 és 1955 között, s eközben lett műkritikus, jelentetett meg számos esszét és kritikát a New Statesman című hetilapban. Marxista szemléletű humanizmusa és egyéni, határozott kijelentései, véleménye a modern művészetről némileg ellentmondásosan megítélt személyiséggé tették karrierje elején. Első, Permanent Red (1960) című esszékötetében amellett foglalt állást, hogy amíg a Szovjetunió nem éri el az Egyesült Államok nukleáris haderejének szintjét, addig az Egyesült Államoknak önkorlátozást kellene alkalmazni. Későbbi hozzáállása a szovjet államhoz jóval kritikusabb lett.

1958-ban jelent meg első regénye, a Korunk festője (A Painter of Our Time), amely egy Londonban élő emigráns magyar festőművész, Lavin János történetét meséli el napló formájában olyan hitelesen, hogy sok olvasója létező személynek hitte.

A Korunk festője után született két regényének (The Foot of Clive és Corker's Freedom) témája az elidegenedett és melankolikus brit városi élet.

Berger ekkorra végképp megcsömörlött az angliai élettől, és 1962-ben Franciaországban telepedett le.

1972-ben A mű, és ahogy látjuk (Ways of Seeing, rendező: Mike Dibb, BBC) című művészettörténeti tévésorozata nyomán megjelentette annak anyagát könyv formájában is (magyarul: Mindennapi képeink, 1990). A mű részben Walter Benjamin A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában c. esszéje nyomán született.

Berger pikareszk jellegű kísérleti regénye, a G. 1972-ben jelent meg. A regény modern, 1898-ban játszódó feldolgozása Don Giovanni, azaz Don Juan történetének. (Innen a főhős keresztneve és monogramja a regény címében.) A regénnyel elnyerte a James Tait Black Emlékdíjat és az 1972-es Booker-díjat. Berger fő politikai elgondolásának megfelelően a Booker-díj pénzdíjának felét a Nagy-Britanniában működő Fekete Párduc Pártnak adományozta, másik felével támogatta a bevándorló munkavállalók tanulmányait. Az 1970-es években a svájci rendezővel, Alain Tannerrel több filmet készített. Forgatókönyvírója, illetve társszerzője lett olyan nagysikerű filmeknek, mint A szalamandra (1971), A világ közepe (1974) és a Jónás, aki 2000-ben lesz 25 éves (1976).

Róla illetve műveiről magyarul

Portréfilmek:

Műveiről:

Munkái

Regények

Elbeszélések

Kritika

Forgatókönyvek

Ismeretterjesztő filmek

Versek

Magyarul is megjelent művészettörténeti munkái

Egyéb

Magyarul

Novellák

Rövidebb írásai a Valóságban

A Valóság Külföldi folyóiratokból című rovatában megjelent cikkei

Egyéb

Díjak

Jegyzetek

  1. 1 2 "Fichier des personnes décédées mirror". Hozzáférés: 2022. augusztus 13.
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 28.
  3. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "Babelio" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  7. ↑ "Muere John Berger, escritor, pintor y crítico de arte británico".
  8. ↑ "nyti.ms/2iYcAOn". Hozzáférés: 2017. január 3.
  9. ↑ "www.humanite.fr/lecrivain-john-berger-est-mort-629585". Hozzáférés: 2017. január 14.
  10. ↑ "www.letemps.ch/culture/john-berger-loiseau-blanc".
  11. ↑ 118891413
  12. ↑ 386098
  13. ↑ "thebookerprizes.com/fiction/backlist/1972".
  14. ↑ http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html
  15. ↑ A Magyar Televízió XX. századi portrék – Külföldi televíziók műsorából című sorozatában, 1992. augusztus 9-n Rádió és Televízió Újság, 1992. 31. szám (32 hét), 52. oldal
  16. ↑ Magyarországon szinkronizált változatát 1974. december 14-től vetítették. Anyaga könyvként is megjelent Mindennapi képeink címmel. (Ld. lentebb.)
  17. ↑ Szerkesztette: Sven Blomberg, Chris Fox, Michael Dibb, Richard Hollis. A mű, és ahogy látjuk című televíziós sorozatának anyaga könyvben.
  18. ↑ Tartalomjegyzékben Manhattam??
  19. ↑ A Magyar Közvéleménykutató Intézet folyóirata.

Fordítás

Források