Csüe-csü

A csüe-csü (a magyar népszerű írásmód szerint, illetve pinjin átírással: juéjù; hagyományos kínai: 絕句; egyszerűsített kínai: 绝句), vagyis „csonka vers”, az úgy nevezett „új stílus” (hszin-ti) sorába tartozó versforma, amely az 5–6. században alakult ki, de leginkább a Tang-kor poétáinak körében volt népszerű. A csüe-csü minden esetben négy sorból áll, a négy sor mindegyike pedig következetesen vagy 5, vagy 7 szótagot tartalmazhat. Az öt szótagos forma neve vu-csüe 五絕, a hét szótagos formáé csi-csüe 七絕.

Története

A Shiyun Hebi (詩韻合璧) című rímszótár a Csing-dinasztia idejéből.

A csüe-csü, „csonka vers” forma eredetét homály fedi. Annyi bizonyos, hogy a Tang-kort megelőző átmeneti kor nyelvészeti és esztétikai felfedezéseinek hatására a Tang-dinasztia idején élt költők és irodalmárok a régebbi versformáknál szigorúbb szabályokat dolgoztak ki a kínai nyelvű líra számára. A régi, szerintük szabadabb ritmusú verseléssel (ku-ti) szembeállítják az „új stílusú” verseket. A szabályok közül is a legfontosabb az, amely mindegyik költeménytől megköveteli, hogy annak ritmusát a szavak tónusának szabályos váltakozása határozza meg. Régen négy zenei hangsúly (seng-tiao 聲調) létezett, úgymint az „egyenes” (ping-seng 平聲), az „emelkedő” (sang-seng 上聲), az „eső” (csü-seng 去聲) és a „belépő” (zsu-seng 入聲). Az egyenes, ping-hangsúlyon (平) kívül a többi három mind hajlított, cö-hangsúly (仄). Az egyenes, ping-hangsúly viszonylag hosszabb hangzású, valamint se nem emelkedik, se nem ereszkedik. Ezzel szemben a hajlított, cö-hangsúly viszonylag rövidebb hangzású, és némelyik emelkedő, némelyik pedig erszkedő. E tényezőkből adódik a ping- és a cö-hangsúly oppozíciója. A költők a hangsúlyok ezen szembenállását, oppozícióját kihasználva komponálták meg verseik ritmusát. A verssorok szótagszáma a korábban dívott jüe-fu formájú versek hatására továbbra is 5 vagy 7.

A csüe-csü versforma a Tang-dinasztia idején élte virágkorát, a költők legtöbbje szerzett költeményt ebben a formában, melynek hitvallása: „a kicsiben lásd a nagyot” (hsziao csung csien ta 小中見大) volt.

Már a régi kínai irodalmárok és esztéták úgy tartották, hogy a csüe-csü az „új stílusú” versek legbonyolultabb és legnehezebb formája, hiszen a maga 20 illetve 28 írásjegyének mindegyike minden tulajdonságával, jelentésével, sallangmentesen hozzájárult a költemény tökéletességéhez. Épp ezért ez a forma a költőket a legmagasabb szintű szimbolikus nyelv kidolgozására és használatára sarkallta. Ebben, a legrövidebb, legtömörebb kínai versformában íródott költemények témája rendkívül széles palettán mozgott a filozófiától, a vallástól, a szerelmen, érzelmeken át történelemig vagy a tájleírásig.

A csüe-csü versforma legkiválóbb Tang-kori alkotó között meg lehet említeni Tu Fu, Tu Mu, Li Paj, Li Sang-jin, Vang Csang-ling és Vang Vej nevét.

Fajtái

1.2.3.4.
平平平仄仄，仄仄平平仄，平平仄仄平，仄仄仄平平，
仄仄仄平平。平平仄仄平。仄仄仄平平。平平仄仄平。
仄仄平平仄，平平平仄仄，仄仄平平仄，平平平仄仄，
平平仄仄平。仄仄仄平平。平平仄仄平。仄仄仄平平。
Rímképlet: xaxaRímképlet: axaxRímképlet: aaxaRímképlet: aaxa
1.2.3.4.
仄仄平平平仄仄,平平仄仄平平仄，仄仄平平仄仄平，平平仄仄仄平平，
平平仄仄仄平平。仄仄平平仄仄平。平平仄仄仄平平。仄仄平平仄仄平。
平平仄仄平平仄，仄仄平平平仄仄，平平仄仄平平仄，仄仄平平平仄仄，
仄仄平平仄仄平。平平仄仄仄平平。仄仄平平仄仄平。平平仄仄仄平平。
Rímképlet: axaxRímképlet: xaxaRímképlet: aaxaRímképlet: aaxa

Fordítási megoldások

A magyar műfordítói hagyományban nincs egységes álláspont arra nézve, hogy a kínai négysoros csüe-csüket hogyan kell magyar nyelvre átültetni. Csak elvétve találkozni olyan fordítással, amelyben a fordító a magyar hosszú-rövid szótagok valamiféle váltakozásával kívánja érzékeltetni az eredeti kínai vers tónusváltakozásából eredő rendszert.

Források

További információk