Julia Kristeva

Julia Kristeva
Született	1941. június 24. (85 éves) Szliven, Bulgária
Állampolgársága	francia bolgár
Házastársa	Philippe Sollers
Foglalkozása	pszichoanalitikus egyetemi oktató szociológus filozófus irodalomkritikus regényíró nyelvész filológus irodalomtudós író
Iskolái	Szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem Université Paris 8 Vincennes-Saint-Denis (–1973, doktorátus (Franciaország))
Kitüntetései	Lista a Harvard Egyetem díszdoktora a Haifai Egyetem díszdoktora honorary doctor of the Université libre de Bruxelles a Torontói Egyetem díszdoktora a Szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem díszdoktora a Buenos Aires-i Egyetem díszdoktora a Jeruzsálemi Héber Egyetem díszdoktora Doctor honoris causa at University of Bayreuth Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja (1987) Prix Henri-Hertz (1989, 27 000 FF) Holberg International Memorial Prize (2004) Hannah Arendt-díj (2006) The VIZE 97 Prize (2008) A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka (2011. május 13.) Saint-Simon Award (2017) a francia Becsületrend főtisztje (2019. december 31.)
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Iskola/Irányzat	Strukturalizmus, Feminizmus
Akik hatottak rá	Stéphane Mallarmé Lautréamont Georges Bataille Antonin Artaud Sigmund Freud Jacques Lacan Roland Barthes Mihail Mihajlovics Bahtyin
Fontosabb művei	Powers of Horror
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Julia Kristeva témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Julia Kristeva (Szliven, 1941. június 24. –) bolgár-francia filozófus, irodalomkritikus, szemiológus, pszichoanalitikus és újabban író.

Életpályája

Bulgáriában született, az 1960-as évek óta Franciaországban él. A Paris Diderot Egyetem professzor emeritája. Több mint 30 könyv szerzője. Ezek közül a legfontosabbak: A borzalom ereje (Pouvoirs de l'horreur. Essai sur l'abjection), Mesék a szerelemről (Histoires d'amour) Fekete nap: Depresszió és melankólia (Soleil noir. Dépression et mélancolie), Proust és az idő érzékelése (Le Temps sensible. Proust et l'expérience littéraire), illetve A női géniusz (Le Génie féminin) című trilógia.

Munkássága

Kristeva első könyve, a Semeiotikè (1969) megjelenése után vált a nemzetközi irodalomkritika, kultúratudományok és a feminizmus fontos alakjává. Hatalmas életművében az intertextualitás, a szemiológia és az abjekt fogalmát tárgyaló könyvek és esszék mellett nyelvészeti, irodalomelméleti, pszichoanalitikai, életrajzi és önéletrajzi, valamint politika- és kultúrkritikai írások éppúgy szerepelnek, mint művészeti és művészettörténeti művek. A strukturalizmus és posztstrukturalizmus kiemelkedő gondolkodója.

2008-ban megalapította a Simone de Beauvoir-díjat.

Díjai, elismerései

• Francia Köztársaság Becsületrendje
• Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje
• Holberg Nemzetközi Emlékdíj
• Hannah Arendt-Díj
• Vision 97 Alapítványi Díj (Havel Alapítvány)

Magyarul

• Adalék a gondolkodás tétjéhez; ford. Romhányi Török Gábor; Napkút, Bp., 2008
• Önmaga tükrében idegenként; ford. Kun János Róbert; Napkút, Bp., 2010 (Kútfő bibliotéka)
• Kezdetben volt a szerelem. Pszichoanalízis és hit; ford. Tóth Réka, Kun János Róbert; Napkút, Bp., 2012
• Gyilkosság Bizáncban; ford. Romhányi Török Gábor; Napkút, Bp., 2014

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Julia Kristeva című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Miglena Nikolcsina: Jelentés és anyagyilkosság. Virginia Woolf Julia Kristeva olvasatában; ford. Csíkhelyi Lenke; Balassi, Bp., 2004 (Feminizmus és történelem)