A Római levél (1919) és a Dogmatika (1932–1959; 12. köt.) című művével mind a protestáns, mind a katolikus teológiára maradandó hatást gyakorolt.
Élete
Segédlelkészi szolgálatát Genfben kezdte meg. S itt találta meg élettársát; egyik konfirmandusát, Nelly Hoffmant jegyezte el, 1911-ben. Még ebben az évben elfoglalta az Aargau kantonbeli Safenwil lelkészi állását.
1915. elején belépett a svájci szociáldemokrata pártba, minek következtében gyülekezetének munkás hívei „lelkész-elvtársnak” titulálták.
1916-ban kezdett el a Római levél kommentárján dolgozni, amely merőben eltért a szokványos exegetikai művektől. A könyv 1919-ben jelent meg, ezer példányban. Nevét azonban a legszélesebb – egyházikörökben, s elsősorban Németországban, ismertté az 1919 szeptemberében Tambachban a vallásos-szociális mozgalom által rendezett konferencián tartott előadása tette: „Der Christ in der Gesellschaft”.
1921-től Németországban (Göttingen, Münster, Bonn) működött a szisztematikus teológia tanáraként.
Egyre elmélyülő teológiai tanulmányai arról győzték meg Barthot, hogy Római levél könyvét még egyszer meg kell írnia, egészen újrafogalmazva. Így jelenik meg a második, az elsőt szinte teljesen feledésbe szorító, azóta számos kiadást megért „Der Römerbrief”, 1922-ben. Teológiai professzori meghívását Göttingenbe azonban még az elsőnek köszönhette.
Barth érdeklődése egyre inkább a rendszeres teológia felé fordul. 1924-től tart dogmatikai előadásokat, s 1926-ban egy szemináriumot Anselmus „Cur deus homo?”-járól. Tanulmányaiból könyv született, amit egyik legjobban sikerült művének tartott, s hamarosan megjelent a „Christliche Dogmatik” I. kötete is. Ennek nem volt folytatása. Az 1932-ben megjelent „Kirchliche Dogmatik” már címében is jelzi a Barth teológiai fejlődésében bekövetkezett fordulatot.
Göttingenben (1921–1925), Münsterben (1925 – 1930), majd Bonnban 1930 – 1934-ig a helyi egyetem professzora. A bonni évekre esik a németországi egyházi harcban való közvetlen részvétele.
1934-ben antifasiszta magatartása miatt megfosztották tanszékétől, könyveit zúzdába küldték, ő maga pedig Svájcba menekült, ahol (1935-től) a bázeli egyetemen tanított.
Öt gyermeke közül három fia is lelkész lett, köztük Markus jeles Újszövetség-kutató, akitől apja – saját bevallása szerint – is tanult a hatvanas években.
Díjai, elismerései
Barth állami kitüntetést, számos díjat, díszdoktori címet kapott (ld. infobox). Több mint tíz egyetem választotta díszdoktorának (köztük Párizs, Oxford, Chicago, Strasbourg, Utrecht).
Állítólag XII. Pius pápa szerint „Aquinói Tamás óta a legnagyobb teológus”. Thomas F. Torrance skót teológus alapján azonban VI. Pál mondta ezt.
Művei
Kiemelve legfontosabb művei:
Moderne Theologie und Reichsgottesarbeit. 1909
Der christliche Glaube und die Geschichte. 1910
Jesus Christus und die soziale Bewegung. 1911
társszerzőként: Suchet mich, so werdet ihr leben. (Predigten) 1917
Die neue Welt in der Bibel. 1917
Der Römerbrief 1. Auflage 1919, 2., völlig überarbeitete Auflage 1922 (A római levél kommentárja)
Der Christ in der Gesellschaft. 1919
Das Wort Gottes als Aufgabe der Theologie. 1922
Die christliche Dogmatik im Entwurf, Band 1: Die Lehre vom Worte Gottes, Prolegomena. 1927
Quousque tandem? 1930
Fides quaerens intellectum. Anselms Beweis der Existenz Gottes im Zusammenhang seines theologischen Programms. 1931
Unsere Kirche und die Schweiz in der heutigen Zeit. Februar 1941
Weihnachtsbotschaft an die Christen in Deutschland. Dezember 1941
Die Deutschen und wir. Januar 1945
Die geistigen Voraussetzungen für den Neuaufbau in der Nachkriegszeit. Mai 1945
Zur Genesung des deutschen Wesens – Ein Freundeswort von draussen. 1945
Wort an die Deutschen. November 1945
Eine Schweizer Stimme. Politische Aufsätze und Briefe 1938–1945. 1945
Christengemeinde und Bürgergemeinde 1946
társszerzőként: Darmstädter Wort. 1947
Die Unordnung der Menschen und Gottes Heilsplan. 1948
Rede zum Volkstrauertag. 1954
Brief an Mozart. 1956
Die Menschlichkeit Gottes. 1956
Es geht ums Leben! Karfreitag. 1957
Brief an einen Pfarrer in der DDR. 1958
Den Gefangenen Befreiung! Predigten. 1959
Der Götze wackelt. Zeitkritische Aufsätze, Reden und Briefe von 1930 bis 1960. 1961
Einführung in die evangelische Theologie. 1962
Ad Limina Apostolorum. 1967
Fiat Iustitia! 1968
Magyarul
Hiszek. A dogmatika főkérdései az apostoli hitvallás alapján. Az utrechti egyetemen 1935. febr. márc. elhangzott 16 felolvasás; ford., előszó, jegyz. Vasady Béla; Tiszántúli Református Egyházkerület Ny., Debrecen, 1936
A református tan, annak lényege és feladata; ford. M. Nagy Ottó; Grafica Ny., Cluj, 1937 (A Kiáltó Szó könyvei)
A reformáció mint döntés; ford. Pilder Mária; Grafica Ny., Cluj, 1937 (A Kiáltó Szó könyvei)
Isten igéjének szolgálata; ford. Pilder Mária; Grafica Ny., Cluj, 1937 (A Kiáltó Szó könyvei)
Isten kegyelmi kiválasztása. Négy előadás az eleveelrendelésről; Városi Ny., Debrecen, 1937 (Az Igazság és Élet füzetei)
Barth Károly–Révész Imre: Az egyház jelene és jövője. Három előadás; Városi Ny., Debrecen, 1937 (Az Igazság és Élet füzetei)
Isten akarata és a mi kivánságaink; ford. Pilder Mária; Grafica Ny., Cluj, 1937 (A Kiáltó Szó könyvei)
Barth Károly–Barth Henrik: Szempontok a Szentlélekről szóló tanhoz; ford. Kozma Tibor; Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1940
Jézus és a vak ember. Négy evangéliumi elmélkedés; első három elmélkedést Karl Barth nyomán átdolg., a negyedik elmélkedést írta Nagy József; Romániai Református Egyház, Aiud-Nagyenyed, 1942
Istenismeret és istentisztelet a reformátori tanítás szerint. 20 előadás (Gifford lectures) az 1560-ból való skót hitvallásból; ford. Maller Kálmán; Sylvester, Bp., 1944 (A mindenható ige uralma alatt)
Kis dogmatika; ford. Pilder Mária; Országos Református Missziói Munkaközösség, Bp., 1948 (Az Evangéliumi Megújulás Munkaközössége kiadványai)
Nyílt levél a magyarországi református egyházban élő barátaimhoz; Sylvester Ny., Bp., 1948
Evangélium és törvény; ford. Pilder Mária; Református Egyetemes Konvent Sajtóosztálya, Bp., 1949
Szöveggyűjtemény Karl Barth műveiből; vál., ford. Prőhle Károly, életrajz Poór József; Filozófia Oktatók Továbbképző és Információs Központja, Debrecen, 1984 (Filozófia Oktatók Továbbképző és Információs Központja Debreceni Munkabizottságának füzetei)
Szöveggyűjtemény Karl Barth, Dietrich Bonhoeffer, Paul Tillich műveiből; vál. és ford. Prőhle Károly, Jánossy Imre, életrajz Poór József; Református Kollégium, Debrecen, 1985 (Filozófia Oktatók Továbbképző és Információs Központja Debreceni Munkabizottságának füzetei)
Evangélium és törvény; ford. Pilder Mária; Református Theológiai Akadémia, Debrecen, 1985
Ember és embertárs; ford. Szathmáry Lajos; Európa, Bp., 1990
"A foglyoknak szabadulást...". Igehirdetések; ford. Dobos János; Református Zsinati Iroda, Bp., 1991
Világok vándorai. Úti beszámoló Karl Barth 1936-os és 1948-as magyarországi látogatásáról. Karl Barth és Vassady Béla levelezése; szerk. Ferencz Árpád; DRHE Karl Barth Kutatóintézet, Debrecen, 2007 (Debreceni Református Hittudományi Egyetem Karl Barth Kutatóintézet kiadványai)
Karl Barth: Kálvintól Bultmannig; ford. Ferencz Árpád, Kókai Nagy Viktor, Szita Szilvia / Rudolf Bultmann: Kálvin. Előadás a Hottingeni Olvasókör Kálvin-ünnepségén a Zürichi Egyetem aulájában 1936. január 22-én / Rudolf Bultmann: Kísérlet megérteni őt; DRHE Karl Barth Kutatóintézet, Debrecen, 2009 (Hermeneutikai füzetek; Debreceni Református Hittudományi Egyetem Karl Barth Kutatóintézet kiadványai)
Kálvintól Bultmannig; ford. Ferencz Árpád, Kókai Nagy Viktor, Szita Szilvia; DRHE Karl Barth Kutatóintézet, Debrecen, 2009 (Hermeneutikai füzetek)
Utolsó bizonyságtételek; ford. Ferencz Árpád; DRHE Karl Barth Kutatóintézet, Debrecen, 2010 (Debreceni Református Hittudományi Egyetem Karl Barth Kutatóintézet kiadványai)
A keresztyén tanítás a Heidelbergi Káté alapján. A Bonni Egyetem 1947 tavaszi félévében tartott előadások; ford., utószó Ferencz Árpád; Kálvin, Bp., 2013
Homiletika. A prédikáció lényege és előkészítése; ford. Horváth Gabriella; Dunántúli Református Egyházkerület, Pápa, 2021 ("Szólj!" – homiletikai tankönyvek)