Karni

Karni
(237 – 227 millió évvel ezelőtt)
Előző korszak
Következő korszak
↓
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A triász időszak eseményei
m • v • sz
-255 —
–
-250 —
–
-245 —
–
-240 —
–
-235 —
–
-230 —
–
-225 —
–
-220 —
–
-215 —
–
-210 —
–
-205 —
–
-200 —
–
~208,5 –
201,3 ± 0,2 Ma
~227 –
~208,5 Ma
~237 –
~227 Ma
Jelen
247,2 –
~242 Ma
251,2 –
247,2 Ma
251,902 ± 0,024 –
251,2 Ma
←
1
←
2
←
3
←
4
 Mezozoikum
 Paleozoikum
1Tömeges kihalás
2Erdőalkotó fák újabb
megjelenése

3A szén újabb megjelenése
4Kőkorallok és elmeszesedett
szivacsok
A triász eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A karni a késő triász földtörténeti kor három korszaka közül az első, amely ~237 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a középső triász kor ladin korszaka után, és ~227 mya végződött, a nori korszak előtt.

Nevét a Karni-Alpokról kapta. Az elnevezést először Georg Edmund Mojsisovics osztrák geológus használta 1869-ben.

Meghatározása

Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a Daxatina vagy Trachyceras ammoniteszek, illetve a Metapolygnathus polygnathiformis konodonták megjelenése, illetve elterjedése jelzi. A karnit követő nori korszak akkor kezdődött, amikor elterjedtek a Klamathites macrolobatus vagy a Stikinoceras kerri ammoniteszek, illetve a Metapolygnathus communisti vagy Metapolygnathus primitius konodonták.

Kezdetét 2004-ben határozták meg (Gradstein), amikor erre a korra még nem volt radiometrikus kormeghatározás. Nemrégiben dél-olaszországi késő karni kőzetek korát 230,91 ± 0,33 millió évben határozták meg, emiatt a korszak vitatott marad.

Tagolása

Helyenként két alkorszakra tagolják: julián, tuvali.

Éghajlat

A karni (és a triász jó része) idején egyetlen szuperkontinens létezett, a Pangea, és egyetlen világóceán, a Panthalassza, amelynek nyugati ága a trópusokon a Paleo-Tethys-óceán volt. Ez utóbbi üledékei Délkelet-Európában, a Közel-Keleten, a Himalájában és Timor szigetén buknak a felszínre. Az egytömbű kontinenseloszlás a mainál sokkal intenzívebb monszunjelenségeket okozott.

Élővilág

Herrerasaurus rekonstruált képe

Az Archosauria őshüllők, a dinoszauruszok ősei dominanciájának kora volt (ezek mai leszármazottai a madarak és a krokodilok). A karni korszakban veszítettek méretükből a Therapsida emlősszerű hüllők. Ekkor jelentek meg azonban a kétlábú óriás ragadozó Theropoda dinoszauruszok. A korszak elején élt a Herrerasaurus, az egyik legősibb ragadozó dinoszaurusz.

Jegyzetek

  1. ↑ McElwain, J.C. (2007). "Mass extinction events and the plant fossil record". Trends in Ecology & Evolution. 22 (10): 548–557. doi:10.1016/j.tree.2007.09.003. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  2. ↑ Retallack GJ Veevers JJ & Morante R (1996). "Global coal gap between Permian–Triassic extinctions and middle Triassic recovery of peat forming plants". GSA Bulletin. 108 (2): 195–207. Hozzáférés: 2007. szeptember 29.
  3. ↑ Payne, J.L. (2004). "Large Perturbations of the Carbon Cycle During Recovery from the End-Permian Extinction". Science. 305 (5683): 506. doi:10.1126/science.1097023. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  4. ↑ "International Stratigraphic Chart" (PDF). International Commission on Stratigraphy. 2020. Hozzáférés: 2020. július 12.
  5. ↑ "Carnian in GeoWhen database". International Commission on Stratigraphy.