Kecelhegy

Kecelhegy
A városrész látképe az Árvaház utcából
Közigazgatás
Település	Kaposvár
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Kecelhegy Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 12″, k. h. 17° 45′ 55″46.353333333333, 17.76527777777846.353333°N 17.765278°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 12″, k. h. 17° 45′ 55″46.353333333333, 17.76527777777846.353333°N 17.765278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecelhegy témájú médiaállományokat.

Kecelhegy Kaposvár egyik városrésze, a megyeszékhely nyugati szélén, Cserimajortól délnyugatra, Csertől nyugatra helyezkedik el. A városrész régebbi és új építésű családi házakból áll. A középkorban önálló falu volt a területén. A „hegy” egyike annak a hét dombnak, amelyre Kaposvár épült - akárcsak az ókori Róma.

Története

A mai Kaposvár nyugati szélén már az Árpád-korban állt egy Kecel nevű település, amely nevét egyik első vagy talán első birtokosának személynevéről kapta. Egy középkori latin szövegben villa Ketel ultra fluv. Copus néven említették, egy 1481-es oklevél pedig már arról is ír, hogy temploma is van, amit valamelyik Kelemen nevű pápa tiszteletére emeltek. A település később Kaposújvárhoz (azaz Kaposvárhoz) tartozott, de a török megszállás idején pusztává vált. Egy 1695-ös összeírás még említette Kecel községet, de 1732-ben, amikor a terület földbirtokosai, az Esterházyak lakóit (az ivánfaiakkal együtt) beköltöztették a városba, a község önállósága megszűnt.

Közlekedés

A városrész főbb útvonala a Kőrösi Csoma Sándor utca, a Kecelhegyi út és a Cseri út.

Intézmények és egyéb létesítmények

Itt található a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, mellette helyezkedik el a Kecelhegyi Nyugdíjasház. 1987 nyarán épült fel a jellegzetes kecelhegyi víztorony, amely 1989 tavaszától üzemel.

Szabadidő

A hegyen álló kettős kereszt mellől szép kilátás nyílik a városra. A közelben található a Cseri park, ahol rendezvényeket, koncerteket tartanak, és rendszeresen érkeznek ide cirkuszok is.

Látnivalók

• A hegy peremén, a városra kilátást nyújtó pontnál áll a 2001-ben felavatott, 18 méter magas apostoli kettőskereszt, melynek alsó, 10 méteres (azaz 1000 centiméteres) része az ezeréves magyar államiságra utal, felső, 8 méteres (azaz 80 deciméteres) része pedig a trianoni békediktátum 80. évfordulójára.
• A városrész egyik utcájának házsora mögött áll az 1904-ben épített (122 éves) Szent Antal-kápolna. Története az 1870-es évekig nyúlik vissza, ekkor választották ugyanis védőszentjükké a környékbeli szőlősgazdák Páduai Szent Antalt, és innentől kezdve évenként lombsátorban tartottak szentmisét a hegyen. 1899. november 19-én Maurer Kálmán kéményseprőmester a hegyközségi gyűlésen felajánlotta telkét, hogy azon kápolna épülhessen, azonban mivel ezután hat-hét további felajánlás is érkezett, nem tudtak dönteni, melyik ajánlatot fogadják el. Három és fél évvel később, 1903. március 29-én Maurer felajánlását kiegészítette 500 korona pénzadománnyal is, ami már elég volt ahhoz, hogy az ő ajánlatát fogadják el. Domján Lajos kaposvári kőműves hamarosan nekifogott a közadakozásból is támogatott építkezésnek (a költségek összesen 2450 koronát tettek ki), majd 1904. június 12-én Zimmer József prépost-plébános már meg is áldhatta az elkészült épületet. Az 1980-as években még hetente tartottak benne miséket, de akkorra már állapota eléggé leromlott. 2013-ban megkezdődött a felújítása, ami 2014 végére lényegében be is fejeződött, de az újraszentelésre csak az eredeti felszentelés évfordulója után egy nappal, 2015. június 13-án került sor.

Jegyzetek

Források

• Kaposvár városrészei^{[halott link]}