Kengyia
Koordináták: é. sz. 45° 52′ 20″, k. h. 18° 52′ 48″45.872300°N 18.879900°E
Kengyia (másképp: Kengya vagy csak Kengy, szerbül Кенђија / Kenđija) vitatott hovatartozású régió és hajdani település, Szerbia valamint Horvátország határvonalán. 1956-ban a Duna hatalmas áradásakor elpusztult.
Földrajz
A Mohácsi-sziget déli csücskén, a magyar államhatár és Bajai-csatorna bezdáni torkolata között, a Duna bal partján elhelyezkedő terület a Karapancsa vidékén.
Területe 900 ha, ebből 600 ha megművelhető terület, a fennmaradt 300 ha pedig erdőség vagy mocsár. A hozzá közel fekvő települések: Szerbiában Bezdán, Küllőd és Béreg, Bács-Kiskun megyében Hercegszántó és Hercegszántó délnyugati településrésze, Hóduna; közigazgatási területe egy rövid szakaszon érintkezik még a Baranya vármegyei Kölked határszélével is.
Történelem
Amióta Bezdán lakott, körülbelül azóta Kengyia is. A középkorban a letelepülők mocsaras-erdős árteret találtak, a szigetekről elzavarták a sakálokat és a többi vadállatot, hogy letelepedhessenek itt. Egykor 96 tanyát és csaknem 500 lelket számlált a kis település. A modern korban kétszer is árvíz sújtotta a tanyavilágot, 1956-ban és 1965-ben. E természeti katasztrófák után a település elnéptelenedett. Régen még iskola is működött.
Határviták
A történelem során közigazgatásilag a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Magyarország, majd Jugoszlávia része volt. Ezekben az időkben alatt nem volt jelentősége annak, hogy hol húzódik a belső határ.
A délszláv háború alatt, illetve annak elmúltát követően a szerb-horvát határvidék és a Karapancsa mocsaras, ligeterdős vadregényes vízivilága közbiztonság szempontjából a közelmúltig amolyan törvényen kívüli helynek számított. Sok hétvégi házat kiraboltak, majdnem minden környékbeli tartott magánál fegyvert. Az orvhalászat felvirágzott, árammal vagy hálóval „lopták” éjszakánként a halat. Ezt a tevékenységet szerencsére mára szinte teljesen sikerült felszámolni. Egy illegális halgazdaság is működött a szerbiai oldalon, amely nemcsak, hogy fémvázának rozsdájával és műanyag hordóival szennyezte a környezetet de még a tenyésztett tükörponty táp egy része is a természetvédelmi területen landolt. Miután néhány éve a tenyészet anyagilag tönkrement, elhagyták a vízen úszó ketrec blokkokat, amelyek szinte teljesen elsüllyedtek a csatornában. 2015 tavaszán azonban nagy nehézségek után kiemelték a tájképrontó rozsdás ketreceket.
Jelen idők
Kengyiának ma már csak megközelítőleg 10 állandó lakosa van.
Jelenleg Horvátországhoz tartozik, így négy ország állampolgárai is voltak néhányan a helyiek közül. A Bajai-csatorna partján lévő hétvégi házak nagy részébe nincs bevezetve az áram, a vezetékes víz és telefon, valamint az erdők miatt gyakran térerő sincs. A bezdáni pék néhány naponta jár ki Kengyiába ahová péksüteményeket s kenyeret visz eladásra. Az itt lakókhoz nem a horvát mentőszolgálat és a tűzoltóság jön ki, hanem a szerb. Ma Kengyiáról már nem mint egy virágzó településről, hanem mint inkább egy vadon széli tanyavilágról beszélhetünk.
A jelenlegi álláspont szerint a terület Horvátországhoz tartozik de Szerbia felügyeli. Lakosainak, bár horvát állampolgársággal rendelkeznek, útlevélre van szükségük, hogy átkeljenek a szerb-horvát országhatáron. A horvátok szerint a határvonal a Bajai-csatorna, a szerbek szerint ez viszont a Duna. A Bajai-csatornán akárki átkelhet, azonban a Dunán való átkelésnél már útlevélre van szükség. a határok még az Osztrák–Magyar Monarchia közigazgatásának idejéből származnak és a Duna szabályozása előtti helyzetet rögzítik. Miután a 19. század elején megtörtént a Duna szabályozása, a folyam medre pedig a jelenlegi helyére került, a telekkönyvi határok viszont maradtak ott, ahol voltak. A kengyiai földek jelenleg a horvát telekkönyvbe vannak bejegyezve Darázsnál (Draž) és Kiskőszegnél (Batina).
A hármas határpont Hercegszántó (Magyarország) – Küllőd (Колут / Kolut, Szerbia) – Kiskőszeg (Batina, Horvátország) határában található, a koordinátái: é. sz. 45° 55′ 15″, k. h. 18° 53′ 27″45.920725°N 18.890708°E
Természeti értékei
Területének vadonja, a Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum fennhatósága alá esik. A Duna-part, a Karapancsai-erdő, a Bajai-csatorna és a Baracska gyönyörű helyek, melyeket még nem igazán fedezett fel a turizmus, talán épp elszigeteltségük miatt. A Karapancsa, mely szinte őserdő, a vadászok Mekkája, a Bajai-csatorna erdővel övezett részei s kristálytiszta vize de ami még fontosabb, halai miatt vonzza a horgászokat.
A sakálok az utóbbi évtizedben teljesen visszahódították a Felső-Dunamelléket, beleértve Kengyiát is. A hódok és a vidrák is újra elterjedtek a mocsarakban és a Bajai-csatornában.
Jegyzetek
Források
További információk
- Кенђија
- Él három boldog magyar a senki szigetén, aki lenni is tud, nem csak tenni – 24.hu, 2023. január 1.
