Kisladna

Kisladna (Malá Lodina)
Kisladna zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1372
Polgármester	Adriána Fečková
Irányítószám	044 81 (pošta Kysak)
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
Népesség
Teljes népesség	219 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	262 m
Terület	38,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 52′ 38″, k. h. 21° 08′ 02″48.8771, 21.133848.877100°N 21.133800°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 38″, k. h. 21° 08′ 02″48.8771, 21.133848.877100°N 21.133800°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisladna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk Kisladnáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagyladna.

Kisladna (szlovákul: Malá Lodina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 23 km-re északnyugatra, a Hernád partján fekszik.

Története

1378-ban „Felsoladna” néven Zsigmond király oklevelében említik először. A 15. század elején Ladna három külön faluként (Felső- Közép- és Alsóladna) szerepel. 1427-ben tíz portát számláltak a faluban. 1440-ben I. Ulászló király Perényi Péternek és Jánosnak adományozta. 1491-ben már csak Kis- és Nagyladnaként említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Ladna. Két falu Sáros Várm. földes Urai mind a’ kettőnek Kassa Városa, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kassához egy mértföldnyire, földgyeik nagyobb részént jók, réttyeik kétszer kaszáltatnak, legelőjök, fájok elegendő van.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Ladna, tót falu, Sáros vmegyében, N. Ladnához 3/4 órányira, a Hernád mellett: 302 kath. lak. Hegyes, erdős határ. F. u. Kassa városa, hozzá 1 óra távolságra.”

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 355 lakosából 6 magyar és 326 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 270 lakosából 18 magyar és 235 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 274 lakosából 268 csehszlovák volt.

1930-ban 320 lakosából 1 magyar, 8 német, 1 ruszin, 309 csehszlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 313 római katolikus, 4 görög katolikus és 3 evangélikus vallású volt.

1950-ben 350 lakosa mind szlovák volt.

1970-ben 301 lakosa mind szlovák volt.

1991-ben 221 lakosából 1 magyar és 217 szlovák volt.

2001-ben 206 lakosából 2 magyar és 199 szlovák volt.

2011-ben 184 lakosából 2 magyar és 175 szlovák volt.

2021-ben 228 lakosából 7 magyar és 213 szlovák volt.

Nevezetességei

• Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.