| Kisraksa (Rakša) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Stubnyafürdői | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1277 | ||
| Polgármester | Ján Grauzeľ | ||
| Irányítószám | 039 01 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 225 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 502 m | ||
| Terület | 11,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kisraksa weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisraksa témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisraksa (szlovákul Rakša) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Turócnádasér tartozik hozzá.
Turócszentmártontól 27 km-re délre fekszik.
A község területén ősidők óta élnek emberek, a falutól délre a puhói kultúra településének maradványait tárták fel.
1277-ben „Roxa” néven említik először. 1280-ban Mikcs bán fiaié, majd története során különböző nemesi családok birtoka. 1503-ban két faluból: Felső- és Alsóraksából állott. 1714-ben az egész falu leégett. 1785-ben 32 házában 222 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKSA. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Mosóczhoz fél órányira, egy kies vőlgyben, ’s Lotarnicza, és Macsa vizek nedvesítik; kisded tava soha bé nem fagy; erdejében lévő nagy kősziklája Hollókősziklának neveztetik; hajdani erőssége felől lásd Bél Mátyást pag. 344. Hradek név alatt. Határja a’ természetnek szép javaival megáldatott, gyümöltse is elég terem, első osztálybéli.”
1828-ban 36 háza volt 254 lakossal. A 19. század közepéig a Raksánszky család birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Raksa, tót falu, Thurócz vmegyében, Mosóczhoz egy fertálynyira: 67 kath., 182 evang. lak., a beszterczebányai országutban. Erdeje, legelője, bőven; gyümölcse is sok. F. u. többen. Ut. p. Rudnó.”
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 198 | 222 | 219 | 225 |
| Különbség | +12,12 % | -1,35 % | +2,73 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 219 | 225 |
| Eltérés | +2,73 % |
1910-ben 167, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 207 lakosából 203 szlovák volt.
2011-ben 214 lakosából 206 szlovák.