Története
1506-ban „Minor Rudina” néven említik először, mint a kiszucaújhelyi plébániához tartozó települést. 1522-ben „Also Rwdyna” alakban említi oklevél. A budatíni váruradalomhoz tartozott, részben pedig nemesi családok birtoka volt. Az addig mezőgazdasági jellegű települést a 17. században pásztornépekkel telepítették be. 1720-ban még major volt. 1784-ben 27 házában 157 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.”
1828-ban 27 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, állattartással, mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Rudina, tót f., Trencsén vmegyében, a Kisucza mellett: 238 kath. lak. F. u. gr. Csáky Istvánnő. Ut. p. Zsolna.”
Az addigi Kis- és Nagy-Rudast 1911-ben egyesítették, ma újra külön községek. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1950-óta újra önálló község.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 381 | 396 | 384 | 419 |
|---|
| Különbség | |
+3,93 % |
-3,03 % |
+9,11 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 419 | 419 |
|---|
| Eltérés | | -1,42 % |
|---|
1900-ban 233 lakosából 203 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben Nagyrudasnak (Kisrudassal együtt) 642 lakosából 624 szlovák és 13 magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 381 lakosából 374 szlovák volt.
2011-ben 386 lakosából 365 szlovák volt.
2021-ben 397 lakosából 383 szlovák, 3 (+2) egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.
Szlovákia
é. sz. 49° 16′ 19″, k. h. 18° 45′ 04″49.271944°N 18.751111°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 19″, k. h. 18° 45′ 04″49.271944°N 18.751111°E
