| Knittelfeld | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Murtali járás | ||
| Irányítószám | 8720 | ||
| Körzethívószám | 03512 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 626 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 645 m | ||
| Terület | 13,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Knittelfeld weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Knittelfeld témájú médiaállományokat. | |||
Knittelfeld osztrák város Stájerország Mura-völgyi járásában. Lakossága 2017 januárjában 12 658 fő volt.


Knittelfeld Felső-Stájerországban, a Mura mentén, az Aichfeld-medence keleti végében fekszik, 645 m-es tengerszint fölötti magasságon. Az önkormányzathoz három település tartozik: Apfelberg (235 lakos), Knittelfeld (11 375 lakos) és Landschach (936 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Kobenz, keletre Sankt Margarethen bei Knittelfeld, délre Lobmingtal, nyugatra Spielberg.
A települést először 1224-ben említik. 1292-ben Knittelfeld mellett győzte le I. Albert herceg a Landsberger-szövetség seregét. 1302-ben városjogot kapott.
Az első világháborúban a város mellett fogolytábort létesítettek. 1915-ben kb. 30 ezer - jórészt orosz - hadifoglyot őriztek itt, a város lakosságának többszörösét. Olaszország hadbalépése után a táborban az Isonzó-front sebesültjeinek hoztak létre kórházat, amelynek kapacitása meghaladta az 5 ezer beteget. A háború után a tábort Knittelfelder Neustadt városrésszé alakították.
A második világháborúban 1945. február 23-án a szövetségesek teljesen lebombázták Knittelfeld belvárosát.
A város 2002-ben az országos hírlapok címlapjára került, amikor az Osztrák Szabadságpárt itt rendezte gyűlését és az ún. "knittelfeldi puccs" az első Schüssel-kormány bukásához vezetett.
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform keretében az addig önálló Apfelberg községet Knittelfeldhez csatolták.
Knittelfeld lakosságát 2016. január 1-én 12 667 főre becsülték. A város lakosainak száma 1971-ig folyamatosan nőtt és elérte a 15 693-at, azóta azonban fokozatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 83,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 9,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára.
A 2001-es népszámlálás során a knittelfeldiek 65,8%-a vallotta magát katolikusnak, 5,8% protestánsnak, 3,5% muszlimnak, 2,2% ortodox kereszténynek, 20,4% pedig felekezet nélkülinek. Ugyanekkor 42 magyar élt a városban.
Az osztrák ipar hanyatlása éreztette magát a környéken és a munkahelyek száma lecsökkent. A munkanélküliség az országos átlag fölött van. A legnagyobb munkaadók a vasút, amely több mint kétezer embert foglalkoztat, az Austria Email AG, a városi önkormányzat és a villanymotorokat gyártó ATB AG (utóbbi mintegy 600 dolgozóval).

A második világháborúban Bécsújhely mellett Knittelfeld szenvedte el a legnagyobb károkat az osztrák városok közül, így történelmi épületeinek nagy része megsemmisült.