A konkoly vagy vetési konkoly(Agrostemma githago) a szegfűfélék családjába tartozó, 50–70cm magas, eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származó, de világszerte elterjedt vetési gyomnövény. Egyéves növény. A Soó Rezső és Kárpáti Zoltán által írt és 1968-ban kiadott Növényhatározó még „közönséges”-ként írta le, majd a mezőgazdaságban használt vegyszerezés hatására erősen megritkult, védetté vált. Az utóbbi években viszont ismét szaporodik. Egykor a takarmány közé keveredett mérgező magvak veszélyt jelentettek a háziállatokra, főleg a sertésre, baromfira. A kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek, mivel a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le – 3-5 grammnyi lisztje már nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben fulladásos halált okozhat.
Megjelenése, felépítése
Szára felálló. Keskeny levelei átellenesen állnak. Szára és levelei is selymesek a rásimuló szőrzettől.
Magányos virága 2–4cm-es virágkocsányon nő. A párta 3cm átmérőjű, öttagú, pirosas-bíboros színű. A csészelevelek hosszú, vékony, kihegyezett cimpái messze túlnyúlnak a szirmokon. Toktermésében rengeteg fekete, vese alakú mag fejlődik. Mivel a magok mérgezőek, a konkolyos lisztből sütött kenyér élvezhetetlen.
Triterpén-szaponinokat (főleg gitagozidot), orcialanin aminosavat, agrosztin fehérjét tartalmaz.
Felhasználása
Minden része mérgező. Magjai a búzalisztbe keveredve azt élvezhetetlenné, nagyobb mennyiségben mérgezővé teszik. A mérgezés pontos mechanizmusa nem ismert. Sokáig kizárólag a konkoly triterpenoid szaponinjait („szapotoxinok”), például a gitagozidot (aglikonja a gypsogenin) tették felelőssé, amelyek kölcsönhatásba lépve a sejtmembránnal megváltoztatják annak permeabilitását. Újabban az agrosztin nevű, lektin-szerű fehérjét (az egyes típusú riboszóma-inaktiváló fehérjék, azaz a RIP1-ek közé tartozik) is felelőssé teszik a mérgező hatásért, mivel ezek a vízoldékony glikoproteinek jól ismertek citotoxikus hatásukról.
Emellett megemlítendő, hogy a vetési konkolynak pozitív allelopatikus hatása van a búzára nézve: konkoly jelenlétében a búza 20–50%-kal is nagyobbra nő.
A kultúrában
Régen (a pipaccsal együtt) a termőföld virágaként tisztelték, a föld termékenységének jele volt. Ekképpen szerepel több mondában is.
Az Újszövetségben, Máté evangéliuma 13. fejezetében a 24-30, valamint 36-43 versekben is használja Jézus egyik példázatában. E példázat szerint a gabonanövények az igazak, a közöttük növekedő konkoly pedig a gonoszak, akik együtt nőnek az aratásig (utolsó ítéletig), csak akkor lesznek szétválogatva.
Képek
megjelenése
Termőhelyén búzavirággal és pipaccsal
Fehér virágú 'Sakuragai' fajta
Magjai
Jegyzetek
↑a type 1 ribosome-inactivating protein (RIP) isolated from the seeds of Agrostemma githago; induces apoptosis
↑Siepmann C, Bader G, Hiller K, Wray V, Domke T, Nimtz M (1998). "New saponins from the seeds of Agrostemma githago L.". Planta Med. 64 (2): 159–164. doi:10.1055/s-2006-957395.{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameters: |quotes= és |month= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑Stirpe F, Gasperi-Campani A, Barbieri L, Falasca A, Abbondanza A, Stevens WA (1983). "Ribosome-inactivating proteins from the seeds of Saponaria officinalis L. (soapwort), of Agrostemma githago L. (corn cockle) and of Asparagus officinalis L. (asparagus), and from the latex of Hura crepitans L. (sandbox tree)". Biochemical Journal. 216 (3): 617–625.{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameters: |quotes= és |month= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
↑Søgaard B, Doll H (1992). "A positive allelopathic effect of corn cockle, Agrostemma githago, on wheat, Triticum aestivum". Canadian journal of botany. 70 (9): 1916–1918. doi:10.1139/b92-238.{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameters: |quotes= és |month= (súgó)
