Kora karbon

Kora karbon
(358,9 – 323,2 millió évvel ezelőtt)
Előző kor
Következő kor
↓
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A karbon időszak eseményei
m • v • sz
-360 —
–
-355 —
–
-350 —
–
-345 —
–
-340 —
–
-335 —
–
-330 —
–
-325 —
–
-320 —
–
-315 —
–
-310 —
–
-305 —
–
-300 —
–
-295 —
303,7 ± 0,1 – 298,9 ± 0,15 Ma
307,0 ± 0,1 – 303,7 ± 0,1 Ma
315,2 ± 0,2 – 307,0 ± 0,1 Ma
323,2 ± 0,4 – 315,2 ± 0,2 Ma
330,9 ± 0,2 – 323,2 ± 0,4 Ma
346,7 ± 0,4 – 330,9 ± 0,2 Ma
358,9 ± 0,4 – 346,7 ± 0,4 Ma
A karbon eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

A kora karbon vagy mississippi a karbon földtörténeti időszak két kora közül a korábbi, amely 358,9 ± 0,4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a devon időszak után, és mintegy 323,2 ± 0,4 mya ért véget a késő karbon kor kezdetekor. Kronosztratigráfiai megfelelője az alsó karbon sorozat.

A főként az Amerikai Egyesült Államokban használt mississippi nevet azért kapta, mert ebből a korból származó kőzetek találhatóak a Mississippi folyó völgyében. Az Egyesült Államokban, ahol ebből a korból főként tengeri eredetű mészkő rétegek maradtak fenn, a mississippit külön időszakként kezelik a devon és az itt pennsylvaniainak nevezett késő karbon között. Európában a mississippi és pennsylvaniai korokat nagyjából folyamatosan keletkezett szárazföldi üledékrétegek fémjelzik és e két kort együtt karbon időszaknak nevezik.

Tagolása

A kort az alábbi három korszakra tagolják (a korábbitól a későbbi felé haladva):

Geológia

A kora karbon idején jött létre többek közt az Appalache-hegység.

Élővilág

A kora perm növényvilága megegyezik a késő karbonéval, amikor a 30 méteres magasságot is elérő korpafüvek, zsurlók, páfrányok (a déli, eljegesedett vagy hűvös területek kivételével) hatalmas erdőket alkottak, amelyekből aztán nagy kőszéntelepek keletkeztek.