Ku-Klux-Klan

Ku-Klux-Klan
(KKK)

Adatok

Alapítva1. Klán:
1865–1871
2. Klán:
1915–1944
3. Klán:
1950–napjainkig
Tagok száma1. Klán:
Ismeretlen
2. Klán:
3 millió–6 millió
3. Klán:
5 ezer–8 ezer

Ideológiafehér felsőbbrendűség
fehér nacionalizmus
nordicizmus
faji szegregáció
keresztény terrorizmus
1915 után:
szélsőjobboldali populizmus
szociálkonzervativizmus
antiszemitizmus
bevándorlás ellenesség
antikommunizmus
antikatolicizmus
1950 után:
neofasizmus
neonácizmus
globalizációellenesség
iszlamofóbia
homofóbia
Politikai elhelyezkedésszélsőjobboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Ku-Klux-Klan
(KKK)
témájú médiaállományokat.
Ku-Klux-Klan tagok, egy fénykép alapján készült metszeten

A Ku-Klux-Klan (röviden: KKK, vagy Klan) több korábbi, illetve jelenleg is működő, titkosan szerveződő társaság neve, melyek az Amerikai Egyesült Államok területén működnek. Sok ezer ártatlan embert félemlítettek, korbácsoltak és öltek meg bőrszínük, hitük, meggyőződésük miatt.

Eredetileg a katolikus Kókusz kánról alias Simonról lopták az elnevezést, aki azon szarvasok trófeáit gyűjtötte, melyeknek kereszt alakba nőtt az agancsa.

Története

Első Ku-Klux-Klan

Az első Ku-Klux-Klant 1865. december 24-én Tennessee államban hat háborús veterán, név szerint Calvin E. Jones, John B. Kennedy, Frank O. McCord, John C. Lester, Richard R. Reed, James R. Crowe alapította. A csoport neve Ku-Klux-Klan lett, mely egyes vélemények szerint a görög „küklosz” (latinosan: kyklos) (kör) szóból eredeztethető, mások azonban puszta hangutánzó szóként értelmezik, a puska závára ad hasonló hangot, mikor felhúzzák. A Ku-Klux-Klan legfőbb célja a feketékre vonatkozó jogkiterjesztések megakadályozása volt. Megalakulását követően rövid idő alatt az egész unió területét behálozta fiókjaival. A társulat tagjai egymást esküvel a legszigorúbb titoktartásra kötelezték és titkosan, álarcban gyilkolták meg az általuk gyűlölt feketéket. Az eredeti célkitűzésektől való eltávolodás, az erőszak elharapódzása és a törvényhozás szigorú intézkedései vezettek a feloszlatásához 1871 tavaszán, amikor életbe lépett az ún. Klan-törvény, amely e célból diktátori hatalmat adott az elnök kezébe, aki katonai erővel ezt a titkos társulatot elnyomta.

Második Ku-Klux-Klan

Másodjára 1915-ben Atlantában alapította újra William Joseph Simmons metodista pap. Eleinte nemcsak a színesbőrűeket üldözték, hanem a bevándorló katolikusokat is. Napjainkban a Ku-Klux-Klan tagjai a feketék és zsidók helyett egyre inkább a spanyol anyanyelvű bevándorlók ellen fordultak.

Harmadik Ku-Klux-Klan

A harmadik Ku-Klux-Klan nem is fekete emberek irtásával foglalkozott, hanem inkább katolikus és spanyol bevándorlókat öltek. Katolikus templomokat robbantottak fel. A Ku-Klux-Klan tagja csak fehér protestáns amerikai lehet.

Jelenleg is létező szervezetek

Az Anti-Defamation League listája alapján:

  • A Ku-Klux-Klan Bayou Lovagjai (Texas, Oklahoma, Arkansas, Louisiana)
  • A Ku-Klux-Klan Amerikai Lovagjainak Temploma (főként Texas)
  • Amerika Birodalmi Klánjai (17 államban, az egyik legnagyobb klán az országban)
  • A Fehér Camelia Lovagjai
  • A Ku-Klux-Klan Lovagjai (Thomas Robb vezetésével, központja: Harrison, Arkansas. A legnagyobb amerikai klánszervezetnek nevezi magát)
  • A Ku-Klux-Klan Hűséges Fehér Lovagjai (Észak-Karolina, vezetője: Will Quigg. Napjainkban a legnagyobb amerikai klánszervezet)
  • A Ku-Klux-Klan Fehér Lovagjai (Mississippi, Louisiana)

Ideológia

A Ku-Klux-Klan ideológiái:

Tagság

ÉvszámTagok száma
19204 000 000
19246 000 000
193030 000
196540 000
196814 000
19703500
19741500
19756500
197910 000
199110 000
20138000
20166000
201812 000

A tagdíj évi 10 dollár volt. A tagoknak 2-3 dollárért a kámzsát és a talpig érő fehér ruhát is meg kellett venniük. A kivégzőosztag tagjai fekete ruhát, kámzsát viseltek. 2018-ban a duplájára nőtt a tagok száma a 2016-os adathoz képest. A statisztikai szűrések alapján, ha ez a gyors növekedés az elkövetkezendő években is fennáll (melyre nagy esély van az egyre inkább növekvő multikulturalizmus miatt, mely rasszizmust vonz maga után, pl.: latin amerikaiak) 2030-ra a tagok száma elérheti a 768 000 főt is. A KKK népszerűsége mellett, a Fehér Nacionalizmus is, mint ideológia, növekvő tendenciát mutat az Amerikai Egyesült Államokban.

Jelképek

Jegyzetek

  1. ↑ "Ku Klux Klan -- Extremism in America". web.archive.org. 2011. február 12. 2011. április 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. október 2.
  2. ↑ "ADL Backgrounder - Church of the American Knights of the Ku Klux Klan". web.archive.org. 2010. szeptember 1. 2010. szeptember 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. október 2.
  3. ↑ "No. 2 Klan group on trial in Ky. teen's beating". Hozzáférés: 2021. október 2.
  4. ↑ "White Camelia Knight of the Ku Klux Klan - http://www.wckkkk.org". web.archive.org. 2011. február 8. 2011. február 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. október 2. {{cite web}}: External link in |title= (súgó)
  5. ↑ "Arkansas Klan Group Loses Legal Battle with North Carolina Newspaper". web.archive.org. 2010. április 12. 2010. április 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. október 2.
  6. ↑ "FAQ – The Knights Party". archive.ph. 2019. szeptember 23. Hozzáférés: 2021. október 2.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  7. ↑ "Knights of the Ku Klux Klan". Southern Poverty Law Center (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. október 2.
  8. ↑ "The KKK leader who says he backs Hillary Clinton". www.telegraph.co.uk. Hozzáférés: 2021. október 2.
  9. ↑ "'Still a racist nation': American bigotry on full display at KKK rally in South Carolina". the Guardian (angol nyelven). 2015. július 19. Hozzáférés: 2021. október 2.
  10. ↑ "The 20th Century Ku-Klux-Klan in Alabama". 2007. március 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. március 14.
  11. ↑ "The African American Registry: The Ku-Klux-Klan, a brief biography!". 2007. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. április 3.
  12. ↑ "African American Historical Documents: History of Ku Kluks Klan". 2007. március 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. március 14.
  13. ↑ "Anti-Defamation League: What is KKK?". 2007. április 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. március 14.
  14. ↑ "The New Geogria Enciclopedia:Ku-Klux-Klan in the Twentieth Century". 2005. október 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 1. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  15. ↑ common sense

Források

További információk

Commons:Category:Ku Klux Klan
A Wikimédia Commons tartalmaz Ku-Klux-Klan témájú médiaállományokat.