Kusiro (japánul 釧路市 Kusiro-si) egy város Kusiro Alprefektúrában, Hokkaidóban, Japánban. A város a Csendes-óceán partján fekszik. Kusiro az azonos nevű alprefektúra székhelye és a sziget keleti részének legnépesebb városa. 2025. október 31-én a város becsült lakossága 151 833 volt 90 771 háztartásban, a népsűrűsége pedig 111 fő/km² volt.. Kusiro teljes területe 1 363,26km².
Történelem
A 17. század közepe: A Macumae Tartomány kereskedőhajókat küldött a Kusiro-folyó torkolatának közelében élő Ainukkal történő kereskedelem miatt. A település kikötőjét az Edo-korban Kuszuri-tomarinak nevezték.
1869: A város nevét Kuszuriról Kusiróra változtatták.
1897: Megnyílt a Jaszuda Szénbánya
1899. július: Egy dekrétum szerint Kusiro az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal folytatott kereskedés szabadkikötője lett.
1900. július 10.: A településeket első és másodosztályú településekre felosztó rendszer bevezetésével létrejött Kusiro város és Kusiro körzet.
1904-1905: Mivel Kusiro kikötőjénél a víznek magasabb a sótartalma, mint Hokkaidó Japán-tengeren található kikötőinek, vagy Petropavlovszk-Kamcsatszkijnak ezért kevésbé fagy be a hidegben a vize. Emiatt az orosz–japán háború során Kusirót értékes célpontként tartották számon.
1920-as évek: A kereskedelmi halászat növekedésével nőtt a kikötő jelentősége a fagyok kapcsán már említett megbízhatóság miatt, ami csökkentette a költségeket.
1922. augusztus 1.: Kusiro hivatalosan nagyváros lett.
1945. július 14-15.: A várost az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének légiereje bombázta. Ennek következtében 192 fő halt meg, akik többsége civil volt, 1 618 ház leégett, vagy megsemmisült, 6211 ember volt érintett, és 273 ember sérült meg. A városközpontból egy felégett pusztaság lett.
1945 augusztus: A szovjetek Kusirót szánták egy szovjet megszállás alatt álló északi és amerikai megszállás alatt álló déli rész közti határ keleti végének, míg Rumoit a nyugatinak. Azonban ezek a tervek Harry S. Truman amerikai elnök nyomására végül nem valósultak meg.
1949. október: A szomszédos Tottori várost Kusiróhoz csatolták.
1952. március 4.: A Tokacsi-oki földrengés 15 halálos áldozatot szedett.
1954. augusztus 31.: A Csendes-Óceáni Szénbánya kusiroi bányájában gázrobbanás történt, melynek következtében 39 munkás halt meg.
2005. október 11.: Akant és Onbecut Kusiróhoz csatolták. Siranuka város így Kusiro két földrajzilag elválasztott része közt fekszik.
Földrajz
Akan-tó
Kusiro Délkelet-Hokkaidóban fekszik. A városon átfolyik a Kusiro-folyó és az Akan-folyó, valamint az Akan-tó is a város határain belül található. Onbecu 2005-ös Kusiróhoz csatolását követően a volt Onbecu a város eredeti területének enklávéja lett. Kusiro északkeleti része határos a Kusiro-Sicugen Nemzeti Parkkal. A legújabb adatok szerint Japán városai közül Kusirónak van a kilencedik legnagyobb erdőséges területe. A város Siranuka, Sibecsa, Tesikaga, Asoro, Urahoro, Cubecu településekkel, valamint egy szintén Kusiro nevű várossal határos (A másik Kusiro csak simán város, nem nagyváros).
Hegyek
Akan-Fudzsi-hegy
Meakan-hegy
Oakan-hegy
Folyók
Akan-folyó
Kusiro-folyó
Sitakara-folyó
Tavak
Akan-tó
Harutori-tó
Panketó-tó
Penketó-tó
Sunkusitakara-tó
Klíma
Kusiro klímája nedves kontinentális, de a télen mért hőmérsékletek nem annyira alacsonyak, mint az azonos szélességi fokon található, nem tengerpart-közeli kelet-ázsiai helyeken. Hokkaidóban Kusiro kikötője a legmegbízhatóbban fagymentes a tél folyamán a viszonylag sima vonalú tengerpartja és a hideg édesvíz tengerbe történő nagymértékű beáramlásának hiánya miatt. A város jelentősen naposabb, mint a borús Kuril-szigetek északabbra, mivel Hokkaidó hegységei védik a területet a Japán-tengeren keletkező nagy hóesésektől. Csak harmadannyi hó esik Kusiróban, mint Szapporóban, és közel kétszer annyi a napsütéses órák száma, mint a Kuril-szigeteken becsült időtartam. Nyáron, napközben hidegebb az időjárás, mint Hokkaidó déli partja mentén.
Forrás: Japán Meteorológiai Ügynökség, Weather Atlas 1, 2, 3
Gazdaság
Kusiro regionális kereskedelmi központ. A jelentősebb iparágak a papírgyártás, a mezőgazdaság, a kereskedelmi halászat, az élelmiszerfeldolgozás, és a vegyipar.
Oktatás
Kusiróban a város üzemeltetése alatt 24 nyilvános általános iskola, 13 nyilvános junior középiskola, és 2 nyilvános középiskola működik, illetve van egy nyilvános intézmény, amely egyszerre általános iskola és junior középiskola. A városban működik továbbá 6 nyilvános középiskola, melyet a Hokkaidói Oktatási Hivatal üzemeltet, és van egy magánközépiskola is. A prefektúra üzemeltet még két különleges iskolát fogyatékosok számára.
A városban található a Kusiro Junior Főiskola, a Nemzeti Műszaki Főiskola Kusiro Főiskola, valamint a Kusiroi Nyilvános Gazdasági Egyetem.
Felsőoktatás
Kusiro Junior Főiskola
Nemzeti Műszaki Főiskola, Kusiro Főiskola
Kusiroi Nyilvános Gazdasági Egyetem
Középiskolák
Nyilvános
Hokkaidó Akan Középiskola (Önkormányzati)
Hokkaidó Kusiro Kereskedelmi Középiskola
Hokkaidó Kusiro Műszaki Középiskola
Hokkaidó Kusiro Hokujó Középiskola
Hokkaidó Kusiro Kónan Középiskola
Hokkaidó Kusiro Korjó Középiskola
Hokkaidó Kusiro Meiki Középiskola
Magán
Busukan Középiskola
Ikegami Gakuen Középiskola, Kusiroi Campus
Sport
Kushiro Ice Arena
Jégkorong
A jégkorong az egyik legnépszerűbb téli sport Kusiróban. A városban található néhány liga, amelyben amatőr hokisok játszhatnak. Kusiroban játszotta hazai mérkőzéseit a Nippon Paper Cranes, az ALIH-ben szerepelt, azt háromszor megnyerő csapat. A városban találhatóak továbbá a Kushiro Bears és a Daishin csapatok, melyek a Japán Női Jégkorongbajnokságban játszanak.
Jéglabda
Kusiróban a jéglabda is kedvelt sport. 2017. január 8-án Akan rendezte az első nemzeti bajnokságot., habár a pálya kisebb volt, mint amit a sportág hivatalos szabályai követelnek. 2018-ban rendezték az első bajnokságot normál méretű pályán Sintokuban, három csapat részvételével, melyek közül az egyik a FACEOFF Kushiro volt. A japán női jéglabdaválogatott központja Kusiróban található, és 2020-ban története során először a női válogatott részt vehetett a Női Jéglabda Világbajnokságon. A Kushiro Ice Arena a város legnagyobb jégkorong, jégtánc, és rövidpályás gyorskorcsolya stadionja.
Gyorskorcsolya
A Janagimacsi Gyorskorcsolyapályában rendezték a 2003-as Junior Gyorskorcsolya Világbajnokságot, és több japán bajnokságot. A terület középső részén található egy görkorcsolyás gyorskorcsolyapálya is.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kushiro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Japán
é. sz. 42° 59′ 06″, k. h. 144° 22′ 54″42.984889°N 144.381722°EKoordináták: é. sz. 42° 59′ 06″, k. h. 144° 22′ 54″42.984889°N 144.381722°E
.jpg)
.jpg)
