Földrajz
Rumoi az azonos nevű alprefektúra déli részén fekszik a Japán-tenger partján. A városon keresztülfolyik a Rumoi-folyó. A város Masike, Obira, Hokurjú, és Numata településekkel szomszédos. Rumoi és Obira határán található a 730,2 m magas Porosiri-hegy.
Klíma
Rumoi klímája nedves kontinentális meleg nyarakkal és hideg telekkel. A csapadék egész évben jelentős, de augusztus és december közt a legtöbb. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 35,6 °C volt, amelyet 2021. augusztus 1-én mértek, a leghidegebb pedig -23,4 °C volt, amit 1985. január 25-én mértek.
Rumoi éghajlati jellemzői
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 8,3 | 14,0 | 16,8 | 24,6 | 29,3 | 32,0 | 33,7 | 35,6 | 33,1 | 28,3 | 21,2 | 14,0 | 35,6 |
|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −1,0 | −0,4 | 3,2 | 9,4 | 15,4 | 19,2 | 23,1 | 24,6 | 21,4 | 15,2 | 7,8 | 1,3 | 11,7 |
|---|
| Átlaghőmérséklet (°C) | −4,1 | −3,7 | 0,0 | 5,5 | 11,1 | 15,4 | 19,6 | 20,9 | 17,2 | 11,1 | 4,4 | −1,5 | 8,1 |
|---|
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,4 | −7,4 | −3,5 | 1,6 | 7,2 | 12,3 | 16,7 | 17,7 | 13,1 | 6,9 | 1,1 | −4,4 | 4,6 |
|---|
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −23,4 | −22,8 | −22,4 | −10,1 | −2,8 | 1,6 | 5,0 | 7,1 | 1,1 | −4,4 | −9,5 | −21,4 | −23,4 |
|---|
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 96 | 69 | 54 | 43 | 60 | 56 | 114 | 127 | 145 | 131 | 140 | 120 | 1154 |
|---|
| Havi napsütéses órák száma | 48 | 70 | 130 | 175 | 201 | 174 | 169 | 174 | 168 | 124 | 52 | 30 | 1514 |
|---|
|
Gazdaság
Rumoi Rumoi régió központi városa. A város fő iparágai a kereskedelem, az építőmérnöki tevékenység, és a tengeri élelmiszerek feldolgozása. A város kikötőjében még mindig halásznak heringet és itt található Japán legnagyobb kazunoko heringikra-feldolgozó központja. A városban a rizs a legjelentősebb termény.
Az 1900-as évekig Rumoi egy halászváros volt, amely kizárólag a hering halászatától függött. A város állandó lakossága 40 000 fő körül volt, valamint 30 000 vendégmunkás is dolgozott itt. Az 1910-es években egyre jelentősebbé vált a városban a szénbányászat. 1950-ben, miután a heringállomány jelentősen lecsökkent, cégek, köztük a Micui és társai a tengerentúlról kezdték rendelni az ikrákat és más termékeket a városban található tengeri élelmiszerfeldolgozó-vállalatok számára. A faipari cégek is hasonlóképpen elkezdték importálni a faanyagot, így az 1950-es évek óta a kereskedelem, a halászat, és a bányászat képezi a város gazdaságának alapját. Az 1960-as években a szénbányák bezárásra kerültek, a helyi tengeri élelmiszerfeldolgozó-cégek pedig fokozatosan elkezdtek veszíteni a piaci részesedésükből a Szapporói és Tokiói cégek javára, melyek közelebb találhatóak a fő kereskedelmi területekhez. Az 1980-as években a város elkezdte fejleszteni a kikötőit, az utait, és a szemétszállító hálózatát, hogy munkát biztosíthasson a munkanélkülieknek, ez pedig a városi kötvények kiadásának gyors növekedéséhez vezetett. Az 1990-es évekre a fafeldolgozó cégek kiléptek az üzletből, vagy a tengerentúlra költöztek, ezzel szinte teljesen megszűnt a gazdasági aktivitás Rumoiban. A kormány is elkezdte kivonni a hivataljait a városból: Először a Rumoi Tengerészeti Hivatalt helyezték át Aszahikavába, majd a Rumoi Parti Őrség Állomást az otaruihoz csatolták. Az 1990-es évek óta a város gazdasága függ a kormánytól, ennek részeként a közszolgálatban dolgozók bérétől, illetve a közmunkától. A 2000-es népszámlálás adatai szerint a harmadlagos iparban dolgozó alkalmazottak aránya a közszolgálatban dolgozókat beleértve, kimagasló volt: Itt dolgozott az összes alkalmazott kb. 70%-a, míg a másodlagos iparban kb. 30% dolgozott, az elsődleges iparban pedig kb. 3%.
.jpg)
Japán
é. sz. 43° 56′ 28″, k. h. 141° 38′ 13″43.940972°N 141.637028°EKoordináták: é. sz. 43° 56′ 28″, k. h. 141° 38′ 13″43.940972°N 141.637028°E
.jpg)
.jpg)
.jpg)
