| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Hakodate (函館市) | |||
| Felső sor: Gorjókaku, Hakodatei Ortodox Templom Középső sor: Esti panorámakép a Hakodate-hegyről Alsó sor: Gorjókaku torony, Hacsiman-zaka és a hakodatei kikötő | |||
| |||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | Japán tiszafa | ||
| Virág | Azálea | ||
| Madár | Tarka cinege | ||
| Hal | Kalmár (Rendszertanilag nem hal) | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Hokkaidó | ||
| Prefektúra | Osima alprefektúra | ||
| Irányítószám | 040-0001–042-0957 | ||
| Alapítás éve | 1454 | ||
| Polgármester | Óizumi Dzsun | ||
| Irányítószám | 040-0001–042-0957 | ||
| Testvérvárosok | Lista Halifax (Kanada), Vlagyivosztok, City of Lake Macquarie, Juzsno-Szahalinszk, Szingapúr, Tiencsin, Kojang | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 251 891 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 353,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 677,86 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Osima alprefektúra térképén | |||
| Hakodate weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hakodate témájú médiaállományokat. | |||
Hakodate (japánul 函館市 Hakodate-si) egy város Osima Alprefektúrában, Hokkaidóban, Japánban. A város Osima Alprefektúra székhelye és legnépesebb városa, egyben Hokkaidó harmadik legnépesebb városa. 2024. január 31-én a város becsült lakossága 239 813 fő volt 138 807 háztartásban, népsűrűsége pedig 354 fő/km² volt. Hakodate teljes területe 677,86 km².
Hakodate nevének eredetére egy lehetséges magyarázat, hogy az ainu hak-csasi, azaz lapos erőd kifejezésből származik. Egy másik lehetséges magyarázat szerint a város neve "dobozt", vagy "épületet" jelent japánul, ami a Kono-klán által a 15. században épített erődre utal.
Hakodate 1454-ben alapult, amikor Kono Kaganokami Maszamicsi egy nagy udvarházat épített Uszukesi halászfalu mellett. Kono halála után fiát és az ő családját 1512-ben egy ainu felkelés során kiűzték Hakodatéból, és a következő 100 évben kevés feljegyzés született a város kapcsán. Mivel a fegyveres kereskedők, amilyen a Kono család is volt, központokat hoztak létre a kereskedelem irányítása céljából, folytonos ellentét állt fenn az Ainuk és a kereskedők közt. Végül 1669-ben kitört egy felkelés Sakusain ainu harcos vezetésével, melyet 1672-ben vertek le. Ezt követően az Ainuk elnyomás alatt éltek. 1741-ben a Macumae-klán a kamedai magisztrátusát Maszamicsi hakodatei házába költöztette, miután a klán megkapott bizonyos közeli területeket az Osima-félszigeten. Ez lökést adott a város fejlődésének. 1779-ben a Tokugava Sógunátus átvette a város feletti hatalom közvetlen gyakorlását, ami jelentős fejlődést eredményezett a környéken. Takadaja Kahei megszervezte a kikötő kereskedelmét, többek közt a Kuril-szigetek felé irányuló tengeri útvonal megnyitásával. 1821-ben a központi vezetés visszaadta a Macumae-klánnak a város fölötti hatalmat.
1854-ben a kanagavai egyezmény eredményeként Hakodate lett az első város Japánban, amelynek kikötőjét megnyitották a nemzetközi kereskedelem számára, habár a kereskedelem teljesen csak 1859-ben lett szabad. Mint a japánok külfölddel való kapcsolatának egy helyszínében, Hakodatében több konzulátus is nyílt az évek folyamán. A külföldi emberek több keresztény templomot is építettek.

Hakodaténak központi szerepe volt a Bosin-háborúban, mely a Tokugava Sógunátus és Meidzsi császár követői közt zajlott. Enomoto Takeaki, a sógunátus egy jelentős vezetője, Hakodatéba menekült a flottája maradékával, és a francia tanácsadóival 1868-ban. Enomoto és szövetségesei kikiáltották az Ezói Köztársaságot Hokkaidó területén, majd megpróbáltak nemzetközi elismerést szerezni az országnak, de sikertelenül. 1869. május 4-10-ig tartott a hakodatei csata a sógunátus megmaradt flottája és a császári hadiflotta között, amely a császári erők döntő győzelmével ért véget.
Hakodate hivatalosan 1922-ben lett nagyváros. 1934-ben egy jelentős tűzvész során a város lakóépületeinek mintegy kétharmada elpusztult. Ez az esemény ahhoz vezetett, hogy sok lakos elhagyta a várost. A tűzvész előtt Hakodate volt Hokkaidó legnagyobb városa. A város többnyire megmenekült a második világháború szörnyűségeitől, azonban 1945. július 14-én és 15-én Hakodatét is bombázták a szövetségesek, és a bombázás során kb. 400 otthon semmisült meg, valamint egy kompot is megtámadtak, amin 400 utas halt meg a támadás következtében.
2004-ben Hakodatéhoz csatolták Minamikajabe, Eszan, Toi, és Todohokke településeket. 2016-ban nyílt meg a Hokkaidó Sinkanszen, mely jelentősen lecsökkentette a Honsú és Hakodate közti utazási időt.
Hakodate Dél-Hokkaidóban található, a Kameda-félsziget középső részén, a beépített, sűrűbben lakott területek többnyire a város délnyugati részén találhatóak. A városban található a Hakodate-hegy, a Hakamagosi-hegy, amely 1108,4 m-es tengerszint feletti magasságával a város legmagasabb hegye, valamint az E-hegy, Hokkaidó legdélebbi vulkánja. A Kameda-, a Macukura-, és a Siodomari-folyók a város fontosabb folyói. A korábbi Gorjókaku erőd jelenleg egy közpark része. A város Hokuto, Nanae, és Sikabe településekkel határos.

Hakodate éghajlata nedves kontinentális forró nyarakkal. A telek folyamán normális a hóesés és rendszerint fordulnak elő heves hóviharok, de az évszak enyhébb, mint Hokkaidó nagy részén. Egy télen átlagosan 380 cm hó esik. A nyarak melegek és csapadékosak.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 12,5 | 13,6 | 16,9 | 23,0 | 28,0 | 29,1 | 33,6 | 35,4 | 32,6 | 27,8 | 21,5 | 16,3 | 35,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,9 | 1,8 | 5,8 | 12,0 | 17,0 | 20,4 | 24,1 | 25,9 | 23,2 | 17,1 | 10,0 | 3,2 | 13,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −2,4 | −1,8 | 1,9 | 7,3 | 12,3 | 16,2 | 20,3 | 22,1 | 18,8 | 12,5 | 6,0 | −0,1 | 9,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,0 | −5,7 | −2,2 | 2,8 | 8,0 | 12,6 | 17,3 | 18,9 | 14,6 | 7,8 | 1,8 | −3,6 | 5,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −21,7 | −20,4 | −18,9 | −8,6 | −5,0 | 2,0 | 6,3 | 9,0 | 1,7 | −4,0 | −12,1 | −19,4 | −21,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 77 | 65 | 64 | 72 | 89 | 80 | 124 | 157 | 151 | 106 | 111 | 95 | 1188 |
| Havi napsütéses órák száma | 103 | 118 | 159 | 186 | 199 | 173 | 134 | 148 | 161 | 164 | 109 | 92 | 1745 |
| Forrás: Japán Meteorológiai Ügynökség 1 | |||||||||||||
Hakodate gazdaságában a halászat játssza a legfontosabb szerepet, ezen belül is kiemelkedik a kalmár halászata, amely országos szinten is jelentős. A növénytermesztés nagy részét a zöldségtermelés teszi ki. Bizonyos terményeket illetően Hokkaidóban jelentősnek számít a termelése, azonban Japán egészét tekintve nem annyira jelentős a város mezőgazdaságban betöltött szerepe.



|
A Gorjókaku erőd télen és cseresznyevirágzás idején | |
|


2016-ban nyílt meg a Hokkaidó Sinkanszen, mely jelenleg Sin-Hakodate–Hokuto állomásig közlekedik - az állomás nem Hakodatéban van, hanem a szomszédos Hokutóban. A sinkanszen útvonala a Cugaru-szoroson keresztül halad, a Szeikan alagúton át, amely a világ leghosszabb tenger alatti alagútja.
A városban van több villamosvonal is.
A városban található a Hakodatei repülőtér.