Kvercetin

Kvercetin
A kvercetinmolekula vonalképlete
A kvercetinmolekula pálcikamodellje
IUPAC-név3,3′,4′,5,7-pentahidroxiflavon
Más nevek5,7,3′,4′-flavon-3-ol; kvercetol; kvercitin
Kémiai azonosítók
CAS-szám117-39-5
PubChem5280343
ChemSpider4444051
EINECS-szám204-187-1
DrugBankDB04216
KEGGC00389
ChEBI16243
SMILES
O=C1c3c(O/C(=C1/O)c2ccc(O)c(O)c2)cc(O)cc3O
InChI
1/C15H10O7/c16-7-4-10(19)12-11(5-7)22-15(14(21)13(12)20)6-1-2-8(17)9(18)3-6/h1-5,16-19,21H
InChIKeyREFJWTPEDVJJIY-UHFFFAOYSA-N
Beilstein317313
Gmelin579210
UNII9IKM0I5T1E
ChEMBL50
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC15H10O7
Moláris tömeg302,236 g/mol
Megjelenéssárga, kristályos por
Sűrűség1,799 g/cm3
Olvadáspont316 °C
Oldhatóság (vízben)oldhatatlan
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kvercetin növényi flavonol, mely a polifenolok csoportjába, azon belül is a flavonoidokhoz sorolható. Megjelenésre sárga, kristályos por. Gyakorlatilag oldhatatlan vízben, oldódik azonban vizes lúgoldatokban. Keserű íze van. A kvercetin széles körben előfordul a természetben, megtalálható sok zöldségben (pl. vöröshagyma, tövises kapri, fodros kel), gyümölcsben, levelekben és magokban. Felhasználják ételek, italok, étrend-kiegészítők előállításához.

A kvercetin természetes eredetű, poláris auxin transzport gátló. Rutinózzal alkotott glikozidja a rutin, melyet korábban Szent-Györgyi Albert után P-vitaminnak is neveztek, de ma már nem sorolják a vitaminok közé.

A kvercetint ellenjavallt fogyasztani bizonyos antibiotikumok szedése mellett. A kvercetin kölcsönhatásba lép a fluorokinolonokkal.

A kvercetin elnevezése a Quercus nemzetség nevéből ered.

Források

Jegyzetek

  1. 1 2 3 "Quercetin dihydrate safety sheet". 2011. szeptember 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. október 12. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  2. ↑ "Flavonoids (Review)". Micronutrient Information Center, Linus Pauling Institute, Oregon State University, Corvallis, OR. 2015. november. Hozzáférés: 2018. április 1.
  3. ↑ "USDA Database for the Flavonoid Content of Selected Foods, Release 3" (PDF). U.S. Department of Agriculture. 2011.
  4. ↑ "Quercetin". Merriam-Webster.
  5. ↑ "Quercetin (biochemistry)". Encyclopædia Britannica.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Quercetin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.