Laky Adolf utca

Laky Adolf utca
A Laky Adolf és Gyarmat utcák kereszteződése
A Laky Adolf és Gyarmat utcák kereszteződése
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest, XIV. kerület
VárosrészHerminamező
NévadóLaky Adolf
Korábbi neveiKorong utca (1910)
Irányítószám
  • 1142
  • 1145
Földrajzi adatok
Hossza1,2 km
Elhelyezkedése
Laky Adolf utca (Budapest)
Laky Adolf utca
Laky Adolf utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 19° 06′ 03″47.517472°N 19.100889°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 19° 06′ 03″47.517472°N 19.100889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Laky Adolf utca témájú médiaállományokat.

A Laky Adolf utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Thököly út és a Kacsóh Pongrác út között húzódik. Nevét Laky Adolf (1829–1910) ötvösművészről kapta 1910 decemberében.

Története

Eredetileg a Gyarmat utca és a Thököly út között húzódott. 1932-től tart a mai hosszában a Thököly úttól a Kacsóh Pongrác útig.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1910. november 22-i határozatai alapján az Erzsébet királyné útjával párhuzamos és az Amerikai útat követő addig névtelen utca is a Korong utca nevet kapta a VII. kerületben. A téves elnevezést egy december 12-i határozatban oldották meg. Az utóbbi utca nevét Laky Adolf utcára változtatták. Laky Adolf két hónappal korábban hunyt el és az utcában volt a nyaralója.

Az utca 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. Az utca egésze Herminamező városrészhez tartozik.

Híres lakói

Épületei

3. – Bérvilla

Helyi védettségű jellegzetes herminamezei villa.

30. – Fricsay-villa

1900 és 1910 között épülhetett, melyben a Fricsay karnagycsalád több nemzedéke élt.

38–40. – Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola

Elődje a Zsidó Gimnázium 1919-ben nyitotta meg kapuit az Abonyi utcában. Később több helyszínen működött az iskola, míg végül az 1990-es évekre az Anna Frank Gimnázium kinőtte a Bérkocsis utcai épületet. Az állam és a zsidó hitközség összefogásának köszönhetően 1998-ban adták át az iskola jelenlegi épületét. Napjainkban 13 évfolyammal működik, a hatosztályos elemi illetve gimnáziumi tagozat között nyelvi előkészítő évfolyammal.

46. – Lakóház (Erzsébet királyné útja 25.)

Az 1880-as évek elején építtette és tervezte Pucher József építési vállalkozó saját magának. 1890-től Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás tulajdona volt, aki jelentősen bővítette.

51. – Lakóház (Erzsébet királyné útja 27.)

Az 1850-as években épült közösségi épület. Az 1890-es évektől Grauer Miksa szeszgyáros, a Pesti Izraelita Hitközség egyik világ vezetőjének a tulajdonában volt. Grauer zsidó karitatív intézményt működtetett itt. Annak ellenére, hogy az épületet műemlékként tartja nyilván a szakirodalom, jelenleg már csak a romos homlokzata áll, a mögötte lévő részét 1999-ben lebontották.

74. – Villa

Feltehetően 1850 körül épült. Első tulajdonosa Thaisz Péter (1826–1887) ügyvéd, 1848–49-es honvéd volt.

Jegyzetek

  1. ↑ Rátonyi Gábor Tamás (2016. július 9.). "A csudálatos Tarnács utca és egyéb mellényúlások". Hozzáférés: 2019. november 30.
  2. ↑ Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 159. o. ISBN 963-04-1698-0
  3. ↑ Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. Adattár – 90. o. ISBN 963-04-1698-0
  4. 1 2 3 Fodor Béla, ed. (1998). Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó. 126–127. o. 963-657-214-3.
  5. ↑ "Lakóépület". muemlekem.hu. Hozzáférés: 2019. november 28.
  6. ↑ "Scheiber Iskola – Bemutatkozunk". scheiber.hu. 2019. november 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. november 28.
  7. 1 2 Fodor Béla, ed. (1998). Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó. 40–41. o. 963-657-214-3.
  8. ↑ "Lakóépület". muemlekem.hu. Hozzáférés: 2019. október 26.
  9. ↑ "Lakóház". muemlekem.hu. Hozzáférés: 2019. október 26.
  10. ↑ "Villa". muemlekem.hu. Hozzáférés: 2019. november 28.

Források