Lawrence Brown

Lawrence Brown
Fotó: William P. Gottlieb, 1946.
Született	1907. augusztus 3. Lawrence
Elhunyt	1988. szeptember 5. (81 évesen) Los Angeles
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Fredi Washington (1933–1951)
Foglalkozása	dzsesszzenész zenész
weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Lawrence Brown témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Lawrence Brown (Lawrence, 1907. augusztus 3. –‎ Los Angeles, 1988. szeptember 5.) amerikai harsonás. Leginkább arról ismert, hogy Duke Ellington zenekarának stabil tagja volt. Pályafutása során végig stúdiózenész volt, de saját neve alatt is jelentek meg felvételei.

Pályafutása

Brown apja metodista prédikátor volt, aki gyakran énekelt prédikációi részeként. Brown édesanyja orgonált és zongorázott. Brown akkor fedezte fel magának a harsonát, amikor apja templomában gondnokoskodott. Azt mondta, azt szeretné, hogy a harsonája úgy szóljon, mintha cselló lenne.

Brown karrierje Charlie Echols trompitás és Paul Howard szaxofonos támogatásával indult el. 1932-ben Brown már kiváló technikai tudással csatlakozott Duke Ellington zenekarához. 1951-ben Brown megvált Ellingtontól, hogy csatlakozzon a Johnny Hodges egykori zenésztársa által vezetett zenekarhoz, ahol 1955-ig maradt. Ezután öt évet a CBS-nél dolgozott. 1960-ban újra csatlakozott Ellingtonhoz, és 1970-ig vele maradt.

Pályafutása alatt Az Ellington Orchestra-ban szólistaként és szekcióvezetőként is foglalkoztatták. Dallamos játéka, valamint gyors technikája ihletően hatott a harsonásokra Tommy Dorseytól Bill Harrisig.

81 éves korában halt meg Los Angelesben.

Duke Ellington zenekarában

• Side by Side (1959)
• The Nutcracker Suite (1960)
• Paris Blues (United Artists, 1961)
• Piano in the Background (1962)
• Duke Ellington Meets Coleman Hawkins (1963)
• Afro-Bossa (1963)
• The Great Paris Concert (1963, 1973)
• The Symphonic Ellington (1963)
• Ellington '65 (1964)
• Ella at Duke's Place (1966)
• Duke Ellington's Concert of Sacred Music (1966)
• The Popular Duke Ellington (1966)
• Far East Suite (1967)
• Ella and Duke at the Cote D'Azur (1967)
• ...And His Mother Called Him Bill (1968)
• Second Sacred Concert (1968)
• Yale Concert (1968, 1973)
• 70th Birthday Concert (1970)

Johnny Hodges-szel

• Memories of Ellington (1954)
• Creamy (1955)
• Dance Bash (1955)
• Ellingtonia '56 (1956)
• In a Tender Mood (1956)
• Not So Dukish (1958)
• Johnny Hodges with Billy Strayhorn and the Orchestra (1962)
• Everybody Knows Johnny Hodges (1964)
• Joe's Blues (1965)
• Wings & Things (1965)
• Blue Pyramid (1966)
• Wild Bill Davis & Johnny Hodges in Atlantic City (1967)
• Triple Play (1967)

Jegyzetek

Források

• https://www.allmusic.com/artist/lawrence-brown-mn0000784936#biography
• https://rateyourmusic.com/artist/lawrence-brown-3
• https://ellingtonweb.ca/Lawrence-Brown-obituary.htm
• https://www.last.fm/music/Lawrence+Brown/+wiki
• https://music.allpurposeguru.com/2014/07/the-versatility-of-lawrence-brown-ellingtons-lead-trombonist/

Irodalom

• Bill Crow: Jazz anecdotes. OUP, New York 1990, ISBN 0-19-505588-8
• Kurt Dietrich: Dukes bones. Duke Ellingtons trombonists. Advance Music, Mainz 1996, ISBN 978-3-89221-059-7
• Kurt Dietrich: Jazz bones. The world of Jazz trombones. Advance Music, Mainz, 2005, ISBN 3-89221-069-1
• Duke Ellington: Music is my mistress. Quartett Books, London 1977, ISBN 0-7043-3090-3
  • németül: Solitude. Autobiographie. Luchterhand, Hamburg 1992, ISBN 3-630-71105-7
• Gunther Schuller: The history of Jazz. OUP, Oxford 1986/91 (2 kötet)

1. Early Jazz. Its roots and musical development. 1986, ISBN 0-19-504043-0
2. The swing era. The development of Jazz 1930–1945. 1991, ISBN 0-19-507140-9