Kismarty-Lechner Jenő

Kismarty-Lechner Jenő
Született	Lechner Jenő Ferenc Bódog 1878. augusztus 23. Budapest
Elhunyt	1962. február 26. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Unger Anna Mária Melánia (h. 1906–1962)
Gyermekei	Kismarty-Lechner Jenő
Szülei	Lechner Gyula
Foglalkozása	építészmérnök
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1902)
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (11/1-1-27)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarty-Lechner Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kismarty-Lechner Jenő, születési és 1942-ig használt nevén Lechner Jenő Ferenc Bódog (Budapest, 1878. augusztus 23. – Budapest, 1962. február 26.) magyar építész, építészettörténeti író. Lechner Ödön unokaöccse, Kismarty-Lechner Loránd fivére.

Életpályája

Lechner Gyula (1841–1917) és Uhink Mária Antónia (1841–1916) fiaként született. Tanulmányait Budapesten végezte. Működését Hauszmann Alajos irodájában kezdte, 1905-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd adjunktus a műegyetem építészeti karán; 1915-ben építészdoktori oklevelet szerzett, 1928-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Korai, nemzeti stílusra törekvő munkáinál nagy hatással voltak rá az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz műemlékek. (Állami Tanítóképző, Sárospatak).

Bővebben: Pártázatos stílus

Később klasszicizáló épületeket tervezett. Úttörő egyházépítészeti munkája a remetekertvárosi Szentlélek Plébániatemplom, az ún. Smaragdtemplom. Több, önálló építészettörténeti kutatáson alapuló művet írt.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak. A Társaság megbízása alapján 1933 és 1936 között Pásztor János szobrásszal és Gaál Mihály kőfaragóval együttműködve részt vett a zuglói Báthory-szobor elkészítésében, azonban az általa tervezett talapzat a háború idején eltűnt, a szobor ma e nélkül látható.

A Belügyminisztérium az 1502/1942. számú határozatával engedélyezte a Kismarty név felvételét.

Építészeti munkái

• 1909–1910: elemi iskola, ma Baross Gábor Általános Iskola, 1078 Budapest, Hernád u. 42. – a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült
• 1912: A sárospataki Tanítóképző Főiskola épülete
• 1914 k.: elemi iskola, Turzófalva – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült
• 1917: pesterzsébeti Állami Elemi Iskola, ma Lázár Vilmos Általános Iskola
• 1924–1926: Vakok Intézetének férfiotthona, 1146 Budapest, Hermina út 21.
• 1928: Ereklyés Országzászló (Füredi Richárddal), Szabadság tér (Budapest).
• 1928: Jókai Mór síremléke (Füredi Richárddal), Fiumei úti sírkert.
• 1924–1931: Klasszicizáló stílusban építette a budapesti Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot – korábbi nevén Rezső téri, 2016 óta: Magyarok Nagyasszonya téri fogadalmi templom)
• 1932: Hősök Mauzóleuma, Debrecen, Honvédtemető utca (Szontágh Pállal közös munka)
• 1934: Nemzeti vértanúk emlékműve 1918–1919, (Szobrász: Füredi Richárd)
• 1935–1936: Budapesti Ferences Mária Missziós nővérek temploma, 1146 Budapest, Hermina út 19.
• 1936: tervei alapján újjáépítették a budavári Bécsi kaput.
• 1937–1942: A remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom, „a modern egyházépítészet diadala”
• 1941: Albertfalvai Szent Mihály templom, 1116 Budapest, Bükköny u. 3.
• ?: az egykori Medgyaszay Színház épülete.

Tervben maradt:

• 1923: Néprajzi Múzeum, Budapest
• 1928-ban a Maglódi úti szeretetházra beadott terve.

Főbb írásai

• Építési enciklopédia. 1-4. köt.; Stampfel, Pozsony–Budapest, 1903 (Tudományos Zsebkönyvtár-sorozat)
• Tanulmányok a lengyelországi és felső-magyarországi renaissance építéséről, Budapest, 1913
• A pártázatos reneszánsz építés Magyarország határai körül; Pátria Ny., Budapest, 1915
• Szemelvények a reneszánsz építés Magyarországon és határai körül című művészettörténeti tanulmányból; szerzői, Budapest, 1915
• Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből, Budapest, 1918
• Az ókori építés története; Németh, Budapest, 1919
• A műemlékvédelem Magyarországon és jövő feladatai; Németh, Budapest, 1921
• Az ókori építés története. Néhai Nagy Virgil műegyetemi tanár előadásainak vezérfonala; 2. bővített kiadás; Németh, Budapest, 1922
• A régi Pest és Buda, Budapest, 1922
• Budapest műemlékei, Budapest, 1924
• A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836–1926, Budapest, 1927
• Lechner Jenő. Abbildungen seiner Werke; Meister der Baukunst, Genf, 1930
• Budapest városrendezési feladatairól; Stádium Ny., Budapest, 1938
• A katolikus templomépítés liturgiai követelményei; Egyetemi Ny., Budapest, 1942 (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai)
• Architects Olgyay et Olgyay; szerk. Kismarty Lechner Jenő, Móricz Miklós; Budai, Budapest, 1946 (Művek, művészek. Arts and artists in Hungary)
• Az építőművészet kis tükre, Budapest, 1940
• Építőművészetünk a XIX. sz. második felében, Budapest, 1945
• Családi lakóház (Family House); szerk. Gádoros Lajos, ifj. Kismarty-Lechner Jenő, Perényi Imre; Épitéstudományi Központ, Budapest, 1948
• Lechner Ödön, Budapest, 1961
• Az elszakításra ítélt Magyarország; Trianon Múzeum, Várpalota, 2020

Díjai, elismerései

• Corvin-koszorú (1930)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966)
• Művészeti kislexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973)
• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 684. o. ISBN 963-05-6410-6  
• Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest, 1990–1991; katalógusszerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál; OMF, Budapest, 1990 (Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiadványai)

További információk

• Lechnerek régen és ma, lechnerkozpont.hu