| Nicosia | |||
| Név görögül | Λευκωσία | ||
| Név törökül | Lefkoşa | ||
Megszállt település 1974 óta. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nicosia | ||
| Rang | főváros, kerületközpont | ||
| Polgármester | Eléni Mávru | ||
| Irányítószám | 1500 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 56 848 fő (2021) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nicosia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicosia témájú médiaállományokat. | |||
Nicosia (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000. A várost az 1983 óta de facto fennálló, valójában Törökország protektorátusának tekinthető Észak-ciprusi Török Köztársaság is fővárosának tartja, de annak kormánya ténylegesen Girnében (Kerínia) székel.
A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.
Az éghajlat Nicosiában félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh).
Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.
A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat Törökország katonai agressziója idején. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)
| Lakosok száma | 276 410 | 330 000 | 56 848 |
| 2012 | 2015 | 2021 |
Fontos közúti csomópont.