Letovice

Letovice
Letovice címere
Letovice címere		 Letovice zászlaja
Letovice zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
Járás
  • Administrative district with expanded powers Boskovice
  • Blanskói járás
  • Administrative district with expanded powers Boskovice
PolgármesterPetr Novotný
Irányítószám679 61
Testvérvárosok
Lista
Stari Grad
Népesség
Teljes népesség7124 fő (2025. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület51,015097 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 32′ 50″, k. h. 16° 34′ 25″49.547117°N 16.573608°EKoordináták: é. sz. 49° 32′ 50″, k. h. 16° 34′ 25″49.547117°N 16.573608°E
A település weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Letovice témájú médiaállományokat.

Letovice (németül Lettowitz) település Csehországban, a Svitava folyó és a Křetínka patak összefolyásánál, a Blanskói járásban. Letovice Pamětice, Kunštát, Sulíkov, Skrchov, Svitávka, Deštná, Velké Opatovice, Stvolová, Vranová, Vísky, Vanovice, Brněnec, Lazinov, Horní Smržov, Nýrov, Míchov, Rozhraní és Petrov településekkel határos. Idővel Letovicéhez több környező kisebb falut is hozzácsatoltak: Babolky, Dolní Smržov, Chlum, Jasinov, Kladoruby, Kochov, Lhota, Meziříčko, Novičí, Podolí, Slatinka, Třebětín, Zábludov, Kněževísko, Zboněk, Klevetov. Lakosainak száma 7124 fő (2025. január 1.).

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1869 és 2025 között:
Lakosok száma
5152
6121
6562
6336
6608
6637
6723
6745
6669
7124
1869190019211961199120112017202020222025
Adatok: Wikidata

Történelem

A mai Letovicét befogadó völgy betelepítésének első jelei már a neolit korszakból nyilvánvalóak: kőből kialakított, nyílásokkal ellátott cséplőfelületeket fedeztek ott fel. Továbbá, a Lausitzi kultúrába sorolható bronzkorszakbeli tárgyak is előkerültek: kopja, valamint üreges, füles szekerce. Viszont sem a Hallstatti kultúrából, sem a Laténi korszakból nem maradt fenn a betelepítésről árulkodó semmilyen nyom. Ezzel szemben, a római korszakból származó pénzérmékre leltek, ami alátámasztja a Malá Hanán keresztül vezető kereskedelmi útvonal létezését. Traianus (i.sz. 98–117 között), Aurelianus (i sz. 270–275 között) és I. Constantinus (i.sz. 306–337 között) római császár idejéből való érméket is találtak. Az első szlávok kb. a 6. századtól kezdődően találtak itt letelepedésre alkalmas helyet, amit egy 1840-ban végzett feltárásnál lelt, homokkőből faragott szobrocska és istenszobor-fej bizonyít.

A Letovicéről szóló első írásbeli emlék 1145-ből való. Ez Olmützi III. Ottó levele, amiben a Litomyšlben található kolostor egy részének elajándékozásáról ír. Később viszont megállapítást nyert, hogy ez egy 13. századbeli hamisítvány. A helynév itt ugyanis Lethowicz formában van feltüntetve. 1241-ben Letovicét kifosztották a tatárok, akik Olmütz felől nyomultak be. A 14. század második felében Jan z Letovic összeállított egy közmondásokat és szólásokat tartalmazó gyűjteményt. 1399-ben Herald z Kunštátu elfoglalta a várat, majd azt 1424-ben a husziták vették be és a várost felégették.

A 15. században Letovicén lefordították ócseh nyelvre Marco Polo: Milion című latin útleírását. A fordítást Václav Hanka felhasználta nemegy hamisítványának ócseh nyelven való megírásához. 1505-ben Ladislav z Boskovic az eredetileg majd 100 éven át a Dolní [Alsó-] és Horní [Felső-] részből álló Letovicét egyesítette. 1645-ben várával egyetemben elfoglalták a várost a svédek, és azt három esztendő múltán ismét felégették. A harmincéves háború befejezte után több mint húsz év elteltével a város házainak két harmada üresen állt.

1754-ben alapították meg itt a vászonszövő manufaktúrát, ami a 18. század végéig Morvaföldön a legnagyobbnak számított. 1782-ben II. József magyar király a városnak gyapjúkereskedelmi jogot biztosított. Letovice 1848-ban a Boskovice járási fennhatóság alá került, majd 1849. január 1-én megindult az első vasúti korridor részét képező, Brno és Česká Třebová városok közötti vasútvonal üzemeltetése. 1906-ban felépült a helyi polgári iskola. Letovice 1936. november 13-tól lett mezővárosi rangra emelve.

1941. szeptember 20. éjjelén a „Szabadságunkért“ ellenállócsoport megtámadta a városi fürdőnél fekvő Lamplota hotelt. A támadást követően sokakat bebörtönöztek, illetve kivégeztek. A háború legvégén Letovicén a civil lakosságon elrettentő mészárolást követtek el. A partizánvadász-kommandó vezetője a szudéta származású Herbert Kuka volt Krnovból, aki emiatt soha nem került bíróság elé. 1960-ban Letovice a Blanskoi járás alá került. 1989. november 26-án a Civil Fórum kiáltványát 269 letovicei polgár írta alá.

A letovicei uradalom tulajdonosai

  • 1203?–1446 Letovicei uralkodó család
  • 1446–1505 Lomnicei uralkodó család (az uradalom felét birtokolták)
  • 1446–1544 Boskovicei uralkodó család (1505-től az uradalom felét birtokolták, egészében valamivel később)
  • 1544–1613 Hardeki uralkodó család
  • 1613–1654 Thurnui uralkodó család
  • 1654–1664 Vrbnoi Jiří Štěpán Bruntálský
  • 1664–1666 Erdődy Éva grófnő, született Forgács
  • 1666–1668 Náchodi Eliška grófnő, született Sunioginová
  • 1668–1711 Pohroneci uralkodó család
  • 1711–1724 Roggendorfi Karel Ludvík gróf
  • 1724–1820 Blümegeni uralkodó család
  • 1820–1945 Kőröspataki Kálnoky úri család

Vallás

Letovice főhercegi központ volt, ma a boskovicei esperességhez tartozik. A letovicei főhercegség részét képezte a Literát Gyülekezet, amiből Morvaföldön összesen 20 körül létezett. Ezek elsősorban templomi énekekkel, vallási dolgokkal és jótékonysággal foglalkoztak. Az első feljegyzés róluk 1596-ból származik, de alapítási időpontjuk nem ismert. II. József magyar király 1783-as rendelete alapján azokat megszüntették.

Cseh Statisztikai Hivatal 2001
Lakosok száma összesen 6640
Hívők összesen 3675
- Római katolikus 3134
- Evangélikus 241
- Huszita 15
- Pravoszláv 5
- Jehova Tanúi 4
- Más 746
Ateista 2219

A Boskovicei uralkodó család idejében a katolikusokhoz képest nagyobb mértékben kezdett elterjedni a Cseh-morva testvérek hitvallása. A Hardekiek uralma alatt Letovicén az Evangélikus kereszténység került előtérbe, ami miatt az uradalom területén hitkérdéses perlekedések fakadtak. Ebben az időszakban a lakosság zöme evangélikus vallású volt, és a harmincéves háború idején, illetve annak befejeztével - annak ellenére, hogy az uradalom Thurnoki fejei katolikusok voltak – a lakosság javarésze megmaradt evangélikus vallása mellett. Ezért több ízben jezuitákat hívtak meg, aminek következtében a 17. század végére a lakosság túlnyomó része konvertált a katolikus valláshoz. A Jezuiták ugyan 8 nap erejéig még egyszer visszatértek Letovicére1759 szeptemberében, viszont ennek dacára a lakosság egy része – a középkortól egészen napjainkig – kitartott protestáns vallása mellett.

Népszokások

Hanái népviselet

A Letovice-környéki (Haná) népviselet leírását Miroslav Dukát népköltészeti gyűjtőnél találhatjuk meg, aki összegyűjtötte a helyi mondákat, meséket és népszokásokat. Népviseletben az emberek itt általában véve 1848-ig jártak, de az idősebbek még manapság is viselik. Az ünneplő „gúnyákat“ csak vasárnap vették fel templomba, lakodalmakba, vagy a szomszédos községbe való útra.

Népviselet

Férfiviselet:

  • Hétköznapi – hosszú posztónadrág, vagy bőrnadrág, posztóing.
  • Ünneplő – rövid, térdig érő sárga nadrág, zsebeknél hímzéssel, térdnél hosszú díszes szíjacskákkal lekötve. Bő ujjú, ráncolt gallérú keményített ing. Nagy gömbölyű gombokkal nyakig gombolódó sötét lajbi. Nyakban megkötve viselt színes keszkenő – hétköznapra pamutszövetből, ünnepekre selyemből. A derékon széles, hímezett bőrszíj (benne gazdája nevével), aminek belsejébe a pénzt rejtették el. A lábakon (hideg időkben) térdharisnya és „kivikszelt“ csizma. A fejen széles filckalap, széles pántlikával, télen kucsma.

Női viselet

  • Hétköznapi – posztószoknya, posztóing, kötény.
  • Ünneplő – hosszú „kanavász“ lenszoknya, több alsószoknya, színes pamutharisnya, lapossarkú, díszes csatos cipellő. Mélyen kivágott, aprógombos vagy zsinóros, keményített lenposztóing (pruszli), a könyökig érő ujjakon bő csipkével szegélyezve. A nyak körül húzott csipkegallér, gyöngysor. Hűvösebb időkben „marinkát“ öltöttek fel. A hosszú, keskeny ujjú női pruszlik szintén mély kivágású, gombos, testhez simuló. Télen felkerül a kiskabát (kötény vagy špenzl), ami a szélén ki van pántlikázva, vállrészén széles, öblös ujjakkal. Ezen kívül télen rövid ködmönt is hordtak. A fejen virágmintás kendő.

Tájszólás

Az itteni tájszólást már csak elvétve használják, azt is csak az idősebb generáció és azt is csak a családon belül vagy kortársaikkal. Ez a tájszólás a cseh nyelv hanák beszédmódjából indul ki (pl.: a „Jede z Olomouce starou Škodou“ szabályszerű alakját tájszólásban „Jede z Holomóca staró Škodó“-nak ejtik). A fiatalabb generáció már csak a cseh szóalakokat használja.

Mendemondák

Visszhang

A Chlum községnél található útelágazásnál áll néhány, részben Novičíhoz és részben Chlumhoz tartozó ház. A helyet emberemlékezet óta „na Chlumské“ [chlumi] név alatt ismerik. Innen vezet egy út Babolky felé is. Kb. az út felénél állt egy „Chmelinek“ becézett berek. Ide előszeretettel ruccantak ki Babolkyból is és Chlumból is a családok gyerekeikkel együtt vasárnaponként egyet sétálni. A Chmelineken túl emelkedik egy domb, és ez a tájrész nagyon jó akusztikával rendelkezett, ami főleg langyos estéken volt markáns. Amikor az odaérők a Chmelinek felé elrikkantották magukat: „Jak je ti, Rakousko?“ [Hogy áll a Monarchia?]“, a visszhang azt felelte vissza tisztán érthetően: „Ouzko“ [félve, szorongásban].

Hasonló helyek találhatók a környéken máshol is. Az egyik ilyen helyen, a Lazinovból Prostřední Poříčí felé vezető úton, ahol a Křetínka völgyét övező magas domboldalak szintén visszaszólnak. Amikor feltették ugyanezt a kérdést: „Jak je ti, Rakousko?“, a visszhang elhaló hangon ismételgette: „Ouzko, ouzko, ouzko, …“. Ezek a népi elbeszélések abból az időből származnak, amikor a nemzetek szabadulni vágytak a már számukra elviselhetetlenné vált Habsburg zsarnoki uralomtól.

Őrtorony

Meziříčkoból Skrchov felé indulva áll egy Hlásek [Őrtorony] néven ismert domb, aminek a csúcsán valaha régen, amikor Letovicén a mai kastély helyén még vár tornyosult, állítólag egy bástya vagy őrtorony volt, amiből a várba jelezték a közeledő veszélyt. A Hlásekből kilátás nyílik a széles völgyre, ellátni egészen Rozhraní településig, ezért könnyen észrevehették, ha ellenség közeledett valahonnan. A múltban Rozhranín, Borován és Letovicén keresztül vezetett egy út Cseh földről Brünnbe, az azon közeledő ellenséget időben észre lehetett venni. Az egykori bástyából nem maradt meg semmi, csak a domb neve őrzi a múltbeli rendeltetését, ami csehül: Hlásek.

Kőlakodalom

A Kochovból Velké Opatovicébe vezető turistaúton eljuthatunk egy helyre, ahol különös sziklaképződményeket találunk. Alakjukból kivehető a lovashintó, amelyen ott ül a menyasszony és a vőlegény. Amikor egyszer erre hajtott az esküvői menet, a hintó előtt megjelent egy öreganyó, aki alamizsnát kért tőlük. Nem kapott semmi mást, csak szidalmat, és amikor erre sem volt hajlandó félreállni, a kocsis ráhúzott a korbáccsal. A banya haragosan átkot mondott rájuk: „Bárcsak kővé válnátok!“. És valóban – a hintó, a lovak, az egész esküvői menet, minden kővé vált. Az öreganyó átka megfogant rajtuk. Így fizettek meg fösvénységükért.

Elhelyezkedése

Letovice Brünntől északra 47 km-nyire, Svitavytól pedig délre 27 km távolságban fekszik. Ez a Malá Haná, valamint a Česká Třebová, Moravská Třebová és Nedvědice körüli dombvidék. Letovice az egykori Cseh és Morva Tartományok országhatárának morva oldalán található.

Klímaviszonyok

A CSK a mérsékelt övbe esik. Letovice az MT3 enyhén meleg és az MT7 enyhén csapadékos klíma-övek átmeneti határán van, enyhébb lefolyású telekkel. Az időjárásra befolyással vannak többek között a szélviszonyok. A nyugati vagy délnyugati szél nyáron esőt és lehűlést hoz, ezzel ellentétben a télidőt enyhébbé teszi. A keleti vagy északkeleti szél pedig meleg, napos nyarat hoz magával, illetve télre erős fagyokat.

Klíma-öv MT3 MT7
10 C hőmérsékleten felüli napok száma 120–140 140–160
Nyári napok száma 20–30 30–40
Fagyos napok száma 130–160 110–130
Jeges napok száma 40–50 40–50
Januári átlaghőmérséklet (°C) -3 és -4 között -2 és -3 között
Áprilisi átlaghőmérséklet (°C) 6–7 6–7
Júliusi átlaghőmérséklet (°C) 16–17 16–17
Októberi átlaghőmérséklet (°C) 6–7 7–8
Napok száma átlagosan 1 mm-nél több csapadékkal 110–120 100–120
Csapadék összessége vegetációs időszakban (mm) 350–450 400–450
Csapadék összessége téli időszakban (mm) 250–300 250–300
Hótakarós napok száma 60–100 60–80
Verőfényes napok száma 40–50 40–50
Borús napok száma 120–150 120–150

Vízrendszer

Letovice a Svitava folyó mentén terül el, ami a Fekete-tenger vízgyűjtő területéhez tartozik. Az ivóvíz-ellátás a vlkovi vízvezetéken keresztül, Písečnéből és Poříčí felől biztosított. A březovi vízvezeték, ami szintén átszeli Letovice területét, elsősorban Brünnt látja el ivóvízzel.

A Křetínka és a Svitava összefolyása Letovice déli részén

Svitava

A Svitava folyó a Javornice hátságban (465 m t.sz.f.), Javorník településnél ered. Svitaván, Letovicén, Blanskon keresztülfolyva ér Brünnbe, ahol a Svratka folyóba torkolódik. Teljes hossza 97 km, a Duna vízgyűjtő területe alá esik.

Křetínka

A Křetínka patak Stašov településtől 150 méternyire északra, 645 m t.sz.f. magasságon ered. A Svojanov vár alatt folytatja útját Bohuňov és Křetín falvakon keresztül Letovicébe, ahol a Tylex textilüzemnél a Svitavába torkolódik. Teljes hossza 29 km. 1972–1976 között megépítették rajta a Letovicei víztározót.

Kladorubka

A Kladorubka patak forrása az egykori Andělka [Kisangyal] fürdő mögött van. 1964-ben kezdték meg az általa táplált Letovicei halastó telepítését, amelynek összfelülete 3,5 ha, legnagyobb mélysége 5,5 m. Halászterületként és pihenőhely gyanánt szolgál. A Kladorubka a Letovicei Gépgyárnál ömlik a Svitavába.

A Letovice melletti vízgyűjtő

A letovicei víztározó

A víztározó legfőbb jelentősége az árvízvédelem és a Svitava folyó vízállásának szabályozása. A březovái vízvezeték kialakítását követően (1911–1912 között), majd a vízvezeték második ágának hozzácsatolása után (az 1972–1975 években, amit eredetileg 1929-re terveztek) a folyó vízszintje nagymértékben leapadt. A vízgyűjtő kialakításának terve már 1911-ben felmerült. Kőből rakott gátat terveztek kiépíteni, és 5,8 millió m3 tárolókapacitással számoltak. Az 1929-es tervezet már 11 millió m3 tárolókapacitással számolt, a gát lábánál vízierőművel. A tervek tényleges megvalósítása 1972 áprilisában indult be, és az építkezést 1976. december 31-re fejezték be. A teljes üzembeállítás napja 1979. október 1. volt. A víztározó az említett funkción kívül rekreációs célokat is szolgál és horgászhely is. A helyiek Křetínka néven emlegetik.

Adatai

  • A gát hossza: 123 m
  • A gát magassága: 28,5 m
  • A gátkorona szélessége: 5 m
  • A gát szórt anyagának teljes köbtartalma: 186 000 m³
  • A víztározó max. hossza: 4,7 km
  • A víztározó max. szélessége: 397 m
  • A víztározó legnagyobb mélysége: 27,3 m
  • Területe: 104,6 ha
  • Tárolókapacitás: 11 570 000 m3
  • A turbina teljesítménye: 100 kW
  • A víztározó teljes leengedésének időtartama: 24,5 nap
  • Az építkezés teljes költsége: 127 263 000 CZK

Kultúremlékek

A kultúremlékekről szóló információk a Letovice kultúremlékeinek jegyzéke cikkben vannak feltüntetve (cseh nyelven).

Isarno kelta skanzen

Egy maroknyi, a régmúlt történelmet újraéleszteni és saját bőrükön újra átélni vágyó lelkes csapat egy elhagyott kőbánya területén felépített a letovicei vízgyűjtő gátjának közelében egy kelta skanzent, amelynek az Isarno nevet adták. Ez a név a „vas“ szó, ókelta nyelven. Van itt egy bronzkori kovácsműhely, kiskocsma és sok más építmény. A területen belül szabadon mozognak a háziállatok – malacok, kecskék, juhok, kutyák, macskák. Akit érdekel a lovaglás, itt arra is lehetőség van. 2013-ban a skanzen három évnyi kényszerszünet után ismét kinyitotta kapuit, és elkezdték felújítását.

Víztorony

Az I. březovái vízvezeték víztornya

Mai napig működésben lévő műszaki jellegű építészeti műemlék. Magassága 20 m. Az 1911-ben kialakított I. březovi vízvezeték alkotórészét képezi. A torony közvetlenül a városi temető mellett magasodik.

Sázavai Szent Prokop templom

Sázavai Szent Prokop templom

Az eredetileg gótikus Sázavai Szent Prokop templom 1370 és 1380 között épült, később többször is átépítették. A templom előtt plébánia áll, amiről az első írásbeli emlék már 1353-ból szól. A templomban a letovicei uradalom egykori birtokosainak történelmi értékkel bíró síremlékei láthatók.

Irgalmasok kolostora

Irgalmasok kolostora

Az Irgalmasok kolostora Blümegen Kajetán Henrik 24 000 aranyat számoló adományából lett felépítve Letovicén, aki azt azzal a feltétellel engedélyezte, ha a kolostor részét fogja képezni egy lazarett is. A barokk kolostor építője Longinus Traub bécsi szerzetes volt. A munkálatoknak 1751. április 26-án fogtak neki, és 1784-ben fejezték be.

A kolostor szt. Vencelnek (I. Vencel cseh fejedelem) szentelt templomát Daněk János letovicei festő díszítette ki festményeivel 1930-ban. A szentély letovicei születésű Čapek Ferenc által adományozott orgonája 1917-ből való. A templom alatt sírbolt található. A kolostorban gazdag falfestésű gyógyszertár is működik, eredeti felszereléssel 1760-ból. A kolostorban jelenleg a Letovicei kórház intézete székel, ahol az idős elfekvő betegeket kezelik.

Letovice kastélya

Az eredetileg 14. századi faerődöt a későbbiekben átépítették kővárrá, három felvonóhidas kapuval védve. A várat idő haladtával kastéllyá alakították át. A letovicei kastély jelenlegi arculatát a 19. század 30. éveiben kapta, amikor a Kálnoky úri család birtokolta.

Letovicei kastélypark

Tavacska a letovicei kastélyparkban

A letovicei kastélyparkban található tavacska vízfelülete 27,6 ha. A park műemlék és kiemelten védett terület gyanánt van nyilvántartva. Terjedelmes, természetes küllemű, gótikus jelleggel kialakított romantikus liget.

Városi önkormányzat

Boskovicei önkormányzat kiterjesztett hatáskörű közigazgatási körzete

Polgármesterek

Letovice városházában felállított emléktáblán polgármestereinek jegyzéke olvasható, 1848-tól napjainkig:

Időszak Név
1848–1856 Kašpar Kašparides
1856–1867 Hynek Háder
1867–1876 Jan Biegner
1876–1879 František Jeřábek
1879–1884 Jan Pivnička
1884–1889 Hynek Háder
1889–1894 Jan Pivnička
1894–1910 Karel Synek
1910–1911 Karel Chládek
1911–1918 Josef Biegner (ügyvezető községi tanácsos)
1918–1919 MUDr. Josef Daníček
1919–1920 Josef Macháček
1920–1924 František Štorek (ügyvezető első helyettes)
1924–1928 Josef Petr
1928–1932 Jeňko Plevač
1932–1939 František Pelíšek
1939–1945 František Chmelař (városi megbízott biztos)
1945–1945 Jaroslav Skoupý
1945–1951 František Kalina
1951–1952 František Šimek
1952–1964 Jaroslav Dvořáček
1964–1976 Antonín Konopáč
1976–1980 Aleš Šoch
1980–1989 František Adam
1989–1990 Miloslav Bursa (képviseleti alelnök)
1990–1992 Zdeněk Kolár dipl. mérnök
1993–1994 Bohuslav Kuda
1994–2006 Josef Novotný
2006–2010 Mgr. Radek Procházka
2010–2018 Vladimír Stejskal
2018– Petr Novotný

Letovice a "város" (törvényhatósági joggal felruházott város) rangot 1936-ban nyerte el, addig mezőváros gyanánt volt elismerve.

Letovice környéke

A letovicei kistérség 2000. május 18-án tömörült egységbe, az egyes települések hatáskörét és jelentőségeit túllépő volumenű projektek támogatásának céljából. A tömörület 15 települést karol fel. Nevezetesen: Deštná [Esős], Horní Poříčí [Felső Folyamvidék], Horní Smržov [Felső Kucsmagombás], Křetín [Krztin], Lazinov [Lázáros], Letovice, Míchov [Gerincvelős], Pamětice [Emlékfalva], Petrov [Péteres], Prostřední Poříčí [Középső Folyamvidék], Roubanina [Ácsoltas], Skrchov [Görnyes], Stvolová [Tőkocsányos], Vísky [Falucska] és Vranová [Varjas]. A letovicei kistérség 103 km² területet foglal el, ami a Blansko járás 10,6 %-át teszi ki. Lakossága 9 600 főt számlál (a blanskói járás kb. 9 %-a), az átlagos 1 km²-re viszonyított népsűrűség 96 lakos, tehát mélyen az összországi átlag alatt van (132 lakos / 1 km²).

Közlekedés

Letovicén keresztül már a régmúlt időkben keresztülvezetett egy jelentőséggel bíró kereskedelmi útvonal, amelyet “trstenicei útvonalnak” is neveztek, és Brünnből kiindulva Černá Hora és Svitávka városokon keresztül halad Letovicébe, majd onnan tovább Bystrén és Poličkán keresztül egész az Elba mellékéig. Manapság Letovicét közutak és vasútpálya szeli keresztül, konkrétan:

Oktatás

A város a következő tanhivatalokkal rendelkezik:

Sport

Letovice több lehetőséget kínál sporttevékenységhez. Ide tartozik a városközpontban működő fitnesz testedző központ, vagy a 24 x 42 m alapterületű sportcsarnok, mellette röplabda- és strandröplabda-pályával. A szabadtéri csúszdás strand mellett minigolf-pálya és 7 kültéri teniszpálya található. A téli teniszezés is lehetséges: október 14-től április 11-ig a teniszpályákat felfújható tetővel befedik.

Letovicén működő sportklubok

  • Repülőklub – Az első Aeroklub 1949-50-ben jött létre, majd 1997. július 11-én újjáalapították. Érdeme a hangárral ellátott letovicei reptér kiépítése, ami lehetővé teszi az amatőr pilótaegyesület hatókörébe tartozó repülőgépek üzemeltetését, továbbá bemutatókat tart, vagy az ifjúsági rakétakör versenyeit szervezi meg. A reptér 1999. október 1-től hivatalos bejegyzésre is került.
  • Aikido – A japán aikido harcművészetet ápoló szakkör.
  • TJ Sokol [Sólyom Testnevelő Egyesület] – Felöleli többek közt a röplabdával, a floorballal, a testépítéssel, a tenisszel és a vitorlázással foglalkozó sportegyletek tevékenységét.
  • Orel [Sas Testnevelő Egyesület] – Keresztény sportszervezet.
  • AFK (Amatőr Futballisták Klubja) – Az „A“ csoporton belül 1. B. osztályban rúgja a bőrt. A focipályájuk önműködő öntözőrendszerrel van felszerelve, befogadóképessége 2500 fő.

Ipar, mezőgazdaság

A mezőgazdaság itt elsősorban a takarmánynövények termesztésére, a kevésbé igényes terményekre és a szarvasmarhatenyésztésre fókuszál.

Az iparágazatok Letovicén textil-, keramika-, gépészeti- és kőfaragó-ágazatban vannak képviselve. A legjelentősebb cégek közé jelenleg ezek tartoznak:

Hírneves helyi születésűek

Csehszlovák Érdemkereszt 1939-ből

Partnervárosok

Letovice városának panorámafelvétele

Jegyzetek

  1. 1 2 Cseh Statisztikai Hivatal (2025. május 16.). "Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2025" (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2025. május 18.

További információk