Lielupe

Lielupe
Közigazgatás
OrszágokLettország
Földrajzi adatok
Hossz119 km
Vízhozam106 m³/s
Vízgyűjtő terület17 600 km²
ForrásBauska
é. sz. 56° 24′ 09″, k. h. 24° 09′ 22″56.402500°N 24.156200°E
TorkolatRigai-öböl
é. sz. 57° 00′ 31″, k. h. 23° 55′ 59″57.008600°N 23.933000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lielupe témájú médiaállományokat.

A Lielupe (szó szerinti jelentése lettül: Nagy folyó; litvánul: Lielupė, németül: Kurländische Aa) folyó Lettország középső részén. Hivatalos hossza 119 km, ám elérné a 310 km-t, ha a Mēmele folyót a Lielupe részének tekintenék. Vízgyűjtő területének területe 17 600 km², átlagos esése körülbelül 0,1 m/km, átlagos vízhozama pedig 106 m³/s, ezzel a Daugava után az ország második legbővizűbb folyója, bár áradások idején elérte már az 1380 m³/s-os maximumot is.

Földrajza

Útvonala

A Mēmele és a Mūsa folyók összefolyásánál kezdődik Bauska városának közelében. Folyásának felső szakaszán a folyó egy dolomitvölgyben folyik, néhány kisebb zuhataggal, egészen Mežotne-ig, ahol kiszélesedik és szétterül Zemgale síkságán. Sok éven át a Lielupe gyakran túltöltötte sekély partjait, és elöntötte a környező mezőket és falvakat, különösen a tavaszi olvadás idején. Ma a Lielupe partjainak nagy részét földgátakkal védik a katasztrofális árvizek megelőzése érdekében. Alsó folyásánál a folyó a Rigai-öböl partvonalával párhuzamosan folyik; Jūrmala városa közel 30 km hosszan húzódik a folyó és a tenger között. A folyó nagyobbik része végül a Balti-tengerbe torkollik, míg a Buļļļupe-ág (németül: Kurische Aa) a Daugava folyóba ömlik. A folyó mai torkolata 1755-ben alakult ki,ezt megelőzően a Buļļļupe volt a Lielupe főmedre.

A folyó vízhozamának mintegy 50-55%-a olvadt hóból származik. A Lielupe 100 km-es szakaszon hajózható, ami a leghosszabb összefüggő szakasz a lett folyók között. A folyó menti jelentősebb települések közé tartozik Bauska, Mežotne, Jelgava, Kalnciems, Jūrmala és Riga.

A Lielupe a névadója egy vasútállomásnak és Jūrmala város egyik városrészének is.

Mellékfolyók

Az alábbi folyók a Lielupe folyó mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé haladva):

Jellemzői

A Lielupe neve a lett liels („nagy”) szóból származik; így a Lielupe szóalak jelentése „nagy folyó.” A Lielupe folyó Lettország második legnagyobb folyója. Éves vízhozama a Rigai-öbölbe 3,37 km³. Jelgava város után a folyó egy tipikus torkolatot kezd kialakítani, folyópartokkal, kis szigetekkel és félszigetekkel, illetve mocsarakkal. Innen a torkolatig a folyó lejtése kilométerenként mindössze 5-10 cm, és alkalmanként a Rigai-öböl magas vízállása gátló hatást gyakorol a folyó folyására. A folyómeder a torkolattól felfelé 100 km hosszan jóval alacsonyabb, mint a Balti-tenger átlagos szintje. Ennek következtében a folyó ősszel és télen ellentétes irányba folyik. A nyári és téli alacsony vízhozamú időszakokban a vízminőségi feltételek kritikussá válnak a csökkenő oxigéntartalom és a növekvő oxigénigény miatt.

Jegyzetek

  1. ↑ "Аа". Great Soviet Encyclopedia. Volume 1, 1926 (orosz nyelven). 1. 1926.
  2. ↑ "Лиелупе (река в Латвийской ССР)". bse.sci-lib.com. Hozzáférés: 2025. március 23.
  3. ↑ "Country Profile - Latvia". www.fao.org. Hozzáférés: 2025. március 23.
  4. ↑ Vitkauskas, Vytautas (2011. december 29.). "A. Vanagas, <em>Lietuvių hidronimų žodynas</em>". Baltistica. 20 (1). doi:10.15388/baltistica.20.1.1628. ISSN 2345-0045. Hozzáférés: 2025. március 23.
  5. ↑ T. Koltsova – J. Belakova: Storm Surges on the Southern Coast of Gulf of Riga: Case Study of the Lielupe River. 2009. 91–97. o. ISBN 978-90-481-2343-8 Hozzáférés: 2025. március 23.

Fordítás