| Lleida | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Autonóm közösség | Katalónia | ||
| Tartomány | Lleida | ||
| Comarca | Segrià | ||
| Rang | község Katalóniában | ||
| Hivatalos nyelv | katalán | ||
| Polgármester | Fèlix Larrosa i Piqué (2023. június 17. – ) | ||
| Irányítószám | 25001–25008 | ||
| Körzethívószám | +34 973 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 146 266 fő (2025) | ||
| Népsűrűség | 690,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 211,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Lleida weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lleida témájú médiaállományokat. | |||
Lleida (spanyolul: Lérida, aragónul: Leida) város Nyugat-Katalóniában, a hasonló nevű megye székhelye a Segre folyó partján. Lleida járás közvetlenül Aragónia mellett fekszik, a Zaragoza felé vezető A2-es úton tőle 20 kilométerre Fraga már Aragóniában van.
A város a Katalán központi mélyföldön fekszik. Anyavárosi területe mintegy 250 000 lakosú. Segrià katalán tartomány székhelye és legnagyobb városa. Raimat és Sucs elővárosokkal együtt 137 387 lakosa volt 2010-ben.
Lleida Katalónia egyik legősibb városa, a bronzkor óta lakott. A rómaiak érkezéséig az ilergéták ibér népcsoport lakta. Augustus császár Ilerda nevet adott a városnak.
Hagyományosan a katalán nyelv lleidatà dialektusát beszélik, de sokan beszélnek spanyolul is.

A rómaiak előtt Iltrida és Ilerda néven hívott város volt az ilergéták ibér törzs fővárosa. Indibil és Mandoni, az ilergéták és auszutenék királya többször megvédték a várost a karthágói és római betörés ellen.
A rómaiak alatt a félsziget nagy részéhez hasonlóan Hispania Tarraconensis provincia része volt, a Tarraco és Caesaraugusta közti útvonalon akkor is a legfontosabb állomás volt.
I. e. 49-ben Caesar polgárháborújában a Caesar és a pompeji legátus közti fontos összecsapás színhelye volt, melyről Caesar a „propter ipsius loci opportunitatem” és Ilerdam videas szavakkal emlékezik.
942-ben a kalandozó magyarok sikertelenül ostromolták a várost.
A 8. és 12. század közt a mórok uralták, 1149-ben került ismét európai kézre. 1297-ben a félszigeten a harmadik modern egyetemként alapult a Lleidai Egyetem.
Az ezredforduló óta Lleida többek között jelentős számú andalúz bevándorlónak köszönhetően szépen növekszik a lakossága. 2007-ben Lleida volt az Év Katalán Kulturális Fővárosa.


Lleida hosszú ideig nagyban függött a közeli, mint például az El Prat de Llobregat, a Girona vagy a Zaragoza repülőterektől. A Lleida–Alguaire repülőtér 2010-ben nyitotta meg kapuit.
Lleida egy személyszállító vasútállomással rendelkezik, illetve mind a városban, mind pedig város közti, akár Franciaország felé tartó irányban megfelelő buszhálózattal bír.


Lleidának több testvérárosa van:
A város a La Presó de Lleida (Lleida börtöne) című katalán népdal tárgya, ami már a 17. századból igazolható, de ennél is régebbi lehet. Ez egy nagyon népszerű dallam, amit rengeteg művész, például Joan Manuel Serrat is használ.
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 2353 | 21 885 | 36 119 | 63 850 | 111 507 | 124 709 | 137 387 | 138 542 | 140 403 | 146 266 |
| 1717 | 1887 | 1936 | 1960 | 1986 | 2005 | 2010 | 2015 | 2020 | 2025 |