| Tepsifejű harcsafélék | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen | ||||||||||||||||||||||
Pterygoplichthys sp. | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||||||
|
tepsifejű harcsaformák (Loricariinae) vértesharcsa-formák (Hypostiminae) Hypoptopomatinae Delturinae Lithogeneinae Neoplecostominae | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tepsifejű harcsafélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Tepsifejű harcsafélék témájú kategóriát.
|
A harcsaalakúak rendjének legnagyobb családja, a tepsifejű harcsafélék (Loricariidae) több mint 700 fajt számlál, és évről évre újabbakat fedeznek föl. Az összes faj Közép- és Dél-Amerikából származik, könnyen felismerhetők tapadókorong alakú szájukról és lapos testükről.
Az Andok mindkét oldalán elterjedtek, bár az egyes fajok általában viszonylag kis területen fordulnak elő. Costa Rica, Panama és Dél-Amerika területén honosak, az édesvizek lakói. Leggyakrabban gyorsfolyású vizekben élnek, 3 ezer méter tengerszint feletti magasságig, de gyakoriak majdnem minden egyéb vizes élőhelyen is, brakkvizes torkolatokban, alacsony pH-jú fekete vizekben valamint barlangok vizében.
Legelőször szembeötlő jellemzőjük, hogy döntő többségük bőrét teljesen beborítják a csontpajzsok. Testük igen lapos, első részük szélesebb magasságuknál. Nem minden fajnál találunk zsírúszót, de ha van, akkor azt erős tövis támasztja meg.
Szájszervük olyan hatékony tapadókoronggá alakult át, hogy a nagyon erős áramlás sem képes elsodorni őket. Olyan nagy szívóerőt képesek kifejteni, hogy szinte leválaszthatatlanok az aljzatról.
Természetes körülmények között tiszta, gyorsan folyó vizekben élnek (a lapos testforma is ezt szolgálja). Elég érzékenyek a víz minőségére, infuzóriumokkal dúsult vízben könnyen elpusztulnak. Táplálékuk döntő hányada növényi eredetű eleség..
A kereskedelemben a leggyakrabban az Ancistrinae, a tepsifejű harcsaformák (Loricariinae) és vértesharcsa-formák (Hypostiminae) (többnyire hibrid) fajait árulják.
Mivel nagyrészt növényevők, akváriumban rendszeresen adjunk nekik spenótot, főtt cukkinit vagy növényi anyagtartalmú táplálék tablettákat. Kedvelik a frissen spenót, de nagyon szer5etzik az üzletekben kapható gyorsfagyasztott parajpürét is. Ha a spenót-, saláta-, reteklevelet nyersen szeretnénk etetni velük, akkor kővel kell a leveleket az akvárium talaján, vagy tapadókoronggtal az oldalfalon rögzíteni. Kedvelik a növényi eredetű eleségtablettákat is, persze a legjobban az algát szeretik.
kaphatók. E fajok szállításakor ügyeljünk arra, hogy a nejlon zacskó sarkai is össze legyenek gumizva, mert ellenkező esetben főként az ivadékok beszorulnak, és könnyen elpusztulhatnak. Betelepítéskor egyesek szeretnek feltapadni a zacskó oldalára, ezért akváriumba való behelyezésük némi odafigyelést, gyakorlatot igényel.
Egyre több tepsifejű harcsát fedeznek fel, és amíg az új fajok nem kapnak tudományos nevet, addig ezekkel a számokkal azonosítják őket (főleg az akvaristáknak van erre igényük). Az L a Loricariidae családra utal, a számok a felfedezés sorrendjében növekszenek.
tepsifejű harcsaformák (Loricariinae), vértesharcsa-formák (Hypostiminae), Ancistrinae, Hypoptopomatinae, Delturinae, Lithogeneinae, Neoplecostominae.
{{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó){{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)