Lowell Fulson

Lowell Fulson
Párizs, 1980
Párizs, 1980
Életrajzi adatok
Született1921. március 31.
Származásafroamerikai
Elhunyt1999. március 7. (77 évesen)
Long Beach
SírhelyInglewood Park
HázastársaTina Mayfield
SzüleiMamie és Martin Fulson
Pályafutás
Műfajokblues
Hangszergitár
DíjakOklahoma Music Hall of Fame (2014)
Tevékenység
Kiadók
  • Swing Time
  • Checker

Lowell Fulson weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lowell Fulson témájú médiaállományokat.

Lowell Fulson, (Atoka vagy Tulsa, 1921. március 31. –‎ Long Beach, 1999. március 7. vagy 1999. március 6.) amerikai bluesgitáros, énekes, dalszerző. T-Bone Walker után ő volt a nyugati parti blues legfontosabb alakja az 1940-es, 50-es években. Szerzői-jogi okokból vannak lemezei Lowell Fullsom és Lowell Fulsom névvel is.

Pályafutása

Fulson a Choctaw rezervátumban született az oklahomai Atokában. Azt állította, hogy apja révén cherokee származású, máskor azt, hogy choctaw-i. Apját megölték, amikor Lowell gyerek volt. Néhány évvel később édesanyjával és testvéreivel Claritába költözött. Coalgate-ben járt iskolába.

Tizennyolc évesen Adába költözött. 1940-ben néhány hónapra Alger „Texas” Alexander énekeshez csatlakozott, de később Kaliforniába költözött, ahol hamarosan egy fiatal Ray Charles és Stanley Turrentine partnere lett.

Fulsont 1943-ban behívták, és 1945-ig az Egyesült Államok haditengerészetében szolgált. Az 1940-es években a Swing Time Records, az 1950-es években a Chess Records, az 1960-as években a Kent Records és a Rounder Records adta ki lemezeit. Ő írta a „3 O'Clock Blues”-t − B.B. King első slágerét; több előadó is rögzítette. 1965-ös dala, a „Black Nights” volt az első slágere az évtizedben. „Tramp” még sikeresebb lett a R&B sztárok világában.

1966-ban a testvére, Robert Fulson feleségül vette a „The Raelettes” egykori tagját, Margie Hendrixet, és mindketten Lowell-lel kezdtek fellépni, mielőtt 1968-ban szétváltak.

A „Swingtime Tribute” című előadást 1993-ban nyitották meg a kaliforniai Paramount Theatre-ben Fulson, Johnny Otis, Charles Brown, Jay McShann, Jimmy Witherspoon, Jimmy McCracklin és Earl Brown közreműködésével.

Fulson utolsó felvétele az „Every Day I Have the Blues” duettje volt Jimmy Rogersszel az utóbbi 1999-ben (Blues, Blues, Blues). Fulson 1999. március 7-én halt meg a kaliforniai Long Beachen, 77 éves korában. Tina Mayfield elmondta, hogy Fulson a halálát vesebetegsége, cukorbetegsége és pangásos szívelégtelensége okozta. Négy gyermek édesapja és tizenhárom gyermek nagyapja volt.

Diszkográfia

Díjak

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 3 4 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. ↑ Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians
  5. ↑ "Library of Congress Authorities" (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. Hozzáférés: 2019. december 24.

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lowell Fulson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.