Magyar Nyugati Vasút

A Magyar Nyugati Vasút (MNyV) egykor közös magyar–osztrák vasúttársaság volt, melynek 90 évi időtartamra szóló engedélyét az 1869. évi V. törvénycikk tartalmazta. A magyar vonalak építésére mérföldenként 36 400 forintot biztosítottak, Stájerország 5%-ot biztosított 719 800 forint építési tőke után mérföldenként. A különböző vonalváltozások, továbbá a grazi pályaudvar költséges építése pénzügyi zavarokat idéztek elő, ehhez járult később a győri, székesfehérvári stb. közös pályaudvarok költsége is. Ezek fedezése végett Stájerország az építési tőkét mérföldenként 728 000 forintra emelte föl, továbbá 3 276 400 forintra újabb elsőbbségeket adtak el. Amikor a magyar kormány az 1875. évi XLI. törvénycikk és az 1876. évi XI. törvénycikk alapján meghatalmazást nyert a vasutak segélyezésére, a Magyar Nyugati Vasút 571 000 forintot kapott, melyhez az osztrák kormány azzal járult, hogy a stájerországi vonalak tiszta jövedelmét 332 000 forint erejéig biztosította. Ennek ellenére 1885-ben 373 510 forint függő adóssága volt a társaságnak és ennek fedezésére a szelvények értékét kellett csökkenteni 1 forint 25 krajcárral, sőt az újabb beruházások érdekében az 1874. évi kölcsönt megnövelték. Végül 1888. augusztus 19-én mindkét kormány lefoglalta a vasutat, majd 1889. január 1-jétől az 1889. évi XIV. törvénycikk értelmében a magyar állam vasúti hálózatához csatolták.

A társaság vonalai

A Magyar Nyugati Vasút vonalai
Vonal	Átadás dátuma	Megjegyzés
Győr–Kis-Czell–Szombathely –Gyanafalva országhatár –Graz MNYV –Graz DV	* 1871. október 1. * 1872. szeptember 1. * 1873. május 1. * 1873	Győrött nem az ÁVT felvételi épületétől kezdve a mai Burgenland–Stájerország határpontig az összekötővágány külön volt nyilvántartva
Kis-Czell–Veszprém –Székesfehérvár	* 1872. augusztus 9. * 1872. október 3.	szárnyvonal

Mozdonyok

A táblázat a Magyar Nyugati Vasút mozdonyállományát mutatja az MNyV osztályjelölések sorrendjében, továbbá tartalmazza az államosítás utáni MÁV és kkStB jelölésüket is.

A Magyar Nyugati Vasút mozdonyai
Osztály	MNyV-psz.	Jelleg	Darab- szám	Gyártó	Gyártási év	MÁV-psz.	kkStB-psz.	Megjegyzés
II	1–14	1B–n2	8+6	Lf. v. Sigl	1870–1872	II. 850–859 II. 1027–1036 238,027–036	19.04–07	A 9–14 pályaszámú mozdonyok korábban MKV II. osztály 15–17, 19–20 és 22, majd MÁV II. osztály 215–217, 219–220 és 222 pályaszámot viselték.
III	21–46	C–n2	26	Lf. v. Sigl	1871–1873	III. 860–876 III. 2096–2112 335,096–112	46.26–28	28, 38–39, 26, 36 és 22 psz. korábban eladva a MÁV-nak
	61–72	1B–n2t	12	Krauss, München	1884	XIII 877–888 XIII 5651–5662	–	1891 körül átépítve C–n2vt-re (MÁV XII`l`)

Jegyzetek

↑ ex. MNyV 1–3,7 és 9–14 pályaszámok
↑ ex. MNyV 4–6 és 8 pályaszámok
↑ ex. MNyV 21, 23–25, 27, 29–35, 37, 40–42, 46
↑ ex. MNyV 43–45
↑ III. osztály 215^II–217^II, 219^II–220^II és 222^II, majd III. osztály 2061–2065 végül 335,061–065
↑ később MÁV XIIl 6651–6662 végül 384,001–012

Források

Magyar nyugati vasút. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 2012. január 3.

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] x. MNyV 1–3,7 és 9–14 pályaszámok

[2] x. MNyV 4–6 és 8 pályaszámok

[3] x. MNyV 21, 23–25, 27, 29–35, 37, 40–42, 46

[4] x. MNyV 43–45

[5] III. osztály 215^II–217^II, 219^II–220^II és 222^II, majd III. osztály 2061–2065 végül 335,061–065

[6] ésőbb MÁV XIIl 6651–6662 végül 384,001–012