| Madtsoiidae | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő kréta - pleisztocén | ||||||||||||||||||||
A Madtsoia bai nevű kihalt kígyófaj néhány bordája | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Madtsoiidae témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Madtsoiidae témájú kategóriát.
|
A Madtsoiidae a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó fosszilis kigyócsalád.
A Madtsoiidae-fajok a kígyók egyik kihalt családját alkotják. Maradványaik a késő krétától a pleisztocén kori rétegekig származnak. Az ősi szuperkontinens, Gondwana óriáskígyói voltak. A kövületek megtalálhatóak Dél-Amerika, Afrika, India, Ausztrália és Dél-Európa területein. A családba igen ősi vonású kígyók tartóztak. Mint a mai óriáskígyófélék (Boidae) és pitonfélék (Pythonidae), áldozataikat szorítás által ölik meg. A legnagyobb képviselőjük a Gigantophis volt, amely elérte a 10,7 méteres hosszúságot, őt követte a Wonambi és a Yurlunggur. A családba sorolt fajok helyzete még bizonytalan, lehet, hogy egyesek más családokba sorolhatók, sőt a család névadója, a Madtsoia sem tartozik ide.
A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak. Egyes fajok idetartózása még vitatott. Lent a fajok megtalálási helye, dátuma és leírója, és koruknak ideje is meg van adva.
{{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)