Marcello Bacciarelli

Marcello Bacciarelli
Önarckép (1793)
Önarckép (1793)
Született1731. február 16.
Róma
Elhunyt1818. január 5. (86 évesen)
Varsó
Állampolgársága
  • orosz
  • Két Nemzet Köztársasága (1766–1795)
HázastársaJohanna Juliana Friederike Bacciarelli
Gyermekei
  • Anna Bacciarelli
  • Maria Bacciarelli
Foglalkozása
  • festőművész
  • művész
Tisztségeudvari festő
KitüntetéseiAranysarkantyú-rend
SírhelyeSzent János-főszékesegyház

Marcello Bacciarelli aláírása
Marcello Bacciarelli aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcello Bacciarelli témájú médiaállományokat.

Marcello Bacciarelli (Róma, 1731. február 16. – Varsó, 1818. január 5.) lengyel-olasz festő a késő barokk és a neoklasszicizmus korszakában.

Élete

Rómában született, és ott tanult Marco Benefialnál. 1750-ben Gaetano Chiaveri építész ajánlására Marcello a szászországi Drezdába szerződött, ahol III. Ágost lengyel király udvarában dolgozott.

III. Ágost király halála után Bécsbe, majd onnan Varsóba ment. Drezdában találkozott Bernardo Bellottó olasz festővel, akivel egy életre szóló barátságot kötött, és a továbbiakban együtt dolgoztak. 1766-ban II. Szaniszló Ágost lengyel király megbízta az újonnan alapított Királyi Épületek és Birtokok igazgatásával. Drezdában feleségül vette Friederike Richtert(wd), a miniatűr portrékat készítő festőművésznőt. Bécsben Marcello portrékat festett a császári családról, köztük Mária Terézia négy lányáról, Mária Krisztináról, Teschen hercegnőjéről és férjéről, Albert hercegről.

Varsóban arcképeket készített a lengyel királyokról, Bátor Boleszlávtól a Lengyel-Litván Királyság utolsó királyáig, II. Szaniszló Ágostig, aki Bacciarelli pártfogója és tisztelője is volt. Izabela Lubomirska menyasszonyi ruhás portréját is ő készítette, amelyet évekkel később, házasságkötése után rendelt meg.

Bacciarelli a lengyel történelem jelentős eseményeit is szívesen megfestette. Lengyelország felosztása és Napóleon hatalomra jutása után a Varsói Hercegségbe költözött, 1818-ban Varsóban halt meg, a Szent János-főszékesegyházban nyugszik.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. 1 2 "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. augusztus 23.
  2. 1 2 "Marcello Bacciarelli". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2006.
  3. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  4. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven).
  5. 1 2 Andrzej Ryszkiewicz (2017. december 12.). "Bacciarelli, Marcello". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T005538.
  6. 1 2 1.260.1
  7. ↑ Catalogue of the Collection of Miniatures the Property of JP Morgan, Volume 3 by GC Williamson (1905). [A JP Morgan tulajdonát képező miniatűrgyűjtemény katalógusa, 3. kötet, írta GC Williamson (1905)]
  8. ↑ K. Niemira, Piu bravo pittore che fosse in Vienna, or Marcello Bacciarelli on the Habsburg Court and in Viennese Salons, „Journal of the National Museum in Warsaw”, 2019, no 8 (44), pp. 223-253.
  9. ↑ The Ideal Eighteenth-Century Wedding Gown of Izabela Lubomirska Archiválva 2016. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben at the Wilanów Palace Museum (accessed 9 November 2011)]

Fordítás

Források

Kapcsolódó szócikkek