Maria de Dominici

Maria de Dominici
Született1645. december 6.
Birgu
Elhunyt1703. március 18. (57 évesen)
Róma
Állampolgárságamáltai
Foglalkozása

Maria de Dominici (Birgu, 1645. december 6. – Róma, 1703. március 18.) máltai festő, szobrász, harmadik rendi karmelita apáca. Művészcsaládba született Birgu (Vittoriosa) városában, apja aranyműves volt és a Máltai lovagrend becsüse. Két fivére, Raimondo de Dominici és Francesco de Dominici, festő volt. Raimondo fia, Bernardo(wd) könyvet írt a kortárs művészet történetéről, amelyben szerepelt Maria is.

Élete

Tizenéves korában de Dominici Mattia Preti festőnél és szobrásznál tanult, aki akkoriban a vallettai Szent János-társkatedrális belső díszítésén dolgozott. Feltehetőleg de Dominici a keze alá dolgozott, és feljegyezték, hogy segített Prattinak legismertebb munkájában, abban a festménysorozatban, amely Keresztelő János életét és vértanúságát ábrázolja, és a társszékesegyház boltozatát díszíti.

Határozott és sokoldalú személyiség volt; ezek a jellemvonások világosan kitűnnek az általa írt két végrendeletből. Giovannantonio Ciantar Malta Illustrata című műve (1772) olyannak ábrázolja, mint aki már fiatalon pontosan tudta, hogy mihez akar kezdeni életével: nem volt hajlandó a női kötelességek elvégzésére, ezért szülei gyakran rendreutasították, semmit nem akart csinálni a rajzoláson és egyéb olyan dolgokon kívül, amelyek megfeleltek természetes tehetségének. Végül szülei látva a festésre való hajlamát, tanárt szereztek neki.

Harmadik rendi karmelita apácaként szabadon élhetett a kolostor falain kívül, és mentesen a családi kötelékektől.

Úgy tűnik, gyorsan tanult és kivirágzott Preti gyámsága alatt. Giovannantonio Ciantar megjegyzi, hogy Preti irányítása alatt jól dolgozott, és amikor a mestere megengedte neki, hogy a mennyezeti freskó néhány nőalakját ő fesse, majdnem jobban dolgozott, mint mestere. Ugyanezt megerősítette Giuseppe Maria de Piro is a Squarci di Storia (1839) című művében, hozzátévem hogy Maria de Dominici felülmúlta a mester összes többi tanítványát.

1682-ben de Dominici elhagyta Máltát. Valószínűleg a lovagrend nagymestere unokaöccsét és feleségét (Isabella d'Avalos d'Aquino d'Aragona) kísérte el, akik Pretivel együtt bátorították, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Végül Rómában telepedett le, ahol saját műterme lett, és a nagymester ajánlólevelének köszönhetően kezdett megbízásokat kapni. Rómában egy társalkodónővel élt műtermében, a San Giovanni dei Fiorentini(wd) közelében.

Művei

Máltában több hordozható kegytárgyat készített, amelyeket a helyi vallási ünnepségeken és utcai körmeneteken használtak. Számos munka fűződik nevéhez, azonban egyesek nehezen megtekinthetőek. A leghozzáférhetőbb művei Máltán Szűz Mária látogatása Erzsébetnél a żebbuġi plébániatemplomban; Beato Franco a vallettai Kármelhegyi Boldogasszony-bazilikában és az Angyali üdvözlet a Szent János-társkatedrális múzeumában.

Emlékezete

2010-ben egy krátert(wd) neveztek el róla a Merkúr bolygón. Santa Luċiján utca viseli nevét.

Jegyzetek

  1. ↑ "Artists of the World Online" (német nyelven). K. G. Saur Verlag. 3. évezred. doi:10.1515/AKL.
  2. 1 2 3 4 5 6 Susanna Hoe: Malta: Women, History, Books and Places. (hely nélkül): HOLO Books. 2015. 3., 116., 117. o. ISBN 978-0-9572153-5-1
  3. 1 2 3 4 Dictionary of Women Artists. 1 Ed. Delia Gaze. (hely nélkül): Taylor & Francis. 1997. 462. o.
  4. 1 2 Bernardo de Dominici: Vite dei pittori, scultori ed architetti napoletani. (hely nélkül): Trani. 180.
  5. ↑ Fr Mark Cauchi, OSA Valletta: Mattia Preti, a friend of the poor and needy. Times of Malta, (2013. február 16.) Hozzáférés: 2021. április 4.
  6. ↑ Gazetteer of Planetary Nomenclature. planetarynames.wr.usgs.gov (Hozzáférés: 2021. április 4.)
  7. ↑ Sam Vassallo: Malta’s First Established Female Painter Was A Bold, Baroque And Free-Roaming Nun. lovinmalta.com (2020. december 6.) (Hozzáférés: 2021. április 4.)

Fordítás