Medek Anna

Medek Anna
Tosca szerepében
Tosca szerepében
Született1885. október 1.
Budapest
Elhunyt1960. augusztus 24. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaMerkler Andor (h. 1909)
Foglalkozásaopera-énekesnő
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (1/1-1-9)
Zenei pályafutása
Műfajokopera, oratórium
Hangszerénekhang
Hangszoprán
A Wikimédia Commons tartalmaz Medek Anna témájú médiaállományokat.
Medek Anna felvétele (Budapest 1906)
Sírja a Farkasréti temetőben (1/1-1-9)

M. Medek Anna, teljes nevén: Medek Anna Erzsébet Hildegard (Budapest, 1885. október 1. – Budapest, 1960. augusztus 24.) opera-énekesnő (szoprán).

Élete

Ősei Morvaországból kerültek a magyar fővárosba. Édesapja Medek Vince pallér, édesanyja Nemecsek Mária. Szülei tizenkét gyermeke közül a tizenegyedik volt a sorban. Medek Anna már kisgyermek korától tanult zongorázni. A budapesti Zeneakadémián Maleczkyné Ellinger Jozefa növendéke volt. Tanulmányai közben Párizsban is részt vett Jeanne Lorraine óráin, szerepekre azután Maleczky Vilmos tanította.

1909. december 27-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála 24 évvel idősebb Merkler Andor zenekritikus, hírlapíró, biztosítási tisztviselővel.

1908. január 11-én még vendégként debütált a budapesti Operaházban Elzaként Wagner Lohengrinjében. Ez év őszén szerződtették, október 18-án már a Nürnbergi mesterdalnokok Éváját énekelte. Két és fél évtizeden át volt a társulat egyik erőssége. 1916-ban a Tudományért és művészetért nevű aranyérdemrendet nyerte. 1917. szeptember 6-án Berlinben nagy sikerrel vendégszerepelt a Bolygó hollandiban Senta szerepében. Az ottani sajtó nagy dicsérettel írt hangjáról, muzikalitásáról és mélyen átérzett művészi alakításáról. Sikeresen vendégszerepelt külföldön még 1915. február 22-én Hamburgban, 1916. március 29-én Konstantinápolyban, azután Szófiában, és 1917. szeptember 17-én szintén Berlinben.

1923. április 21-én az Operaház örökös tagjává nevezték ki. 1924. február 18-án Zsuzsikát énekelte Poldini Ede Farsangi lakodalmának ősbemutatóján. Állandó résztvevője volt oratóriumkoncerteknek, és külföldön – főként német nyelvterületen – is többször vendégszerepelt. 1932-ben, mindössze 47 évesen volt kénytelen búcsút mondani a színpadnak, mert látását csaknem teljesen elvesztette. Később ifj. Csapody István megműtötte szemét, ami sokat javított állapotán.

A szerepléstől való kényszerű lemondás után a Nemzeti Zenede énektanára lett. Legismertebb tanítványai Hollós Ilona táncdalénekes és Tutsek Piroska mezzoszoprán operaénekes.

Medek Anna alapvetően a jugendlich-dramatisch szoprán kategóriába tartozott, ennek köszönhette, hogy talán legjobb alakítása Senta volt a Bolygó hollandiban, de sikeresen kirándult a drámai fachba is. Repertoárja gerincét Wagner- és Verdi-szerepek alkották.

Sírja a Farkasréti temetőben található [1/1-1-9].

Szerepei

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

  1. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1522/1909. folyószáma alatt.
  2. ↑ (p) kritikája a Napkelet 1924. márciusi (II. évf. 3. sz.) számában.
  3. ↑ Breuer János: Egy leértékelődött szakmáról. Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben = Muzsika 1997. június
  4. ↑ "Csapody István: Szemész életrajzom" (PDF). 2014. október 6. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 2.
  5. ↑ A bolygó hollandi Pesten I.

Források