Déli méhfű

Déli méhfű
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Melittis
Faj: M. melissophyllum
Tudományos név
Melittis melissophyllum
L.
Szinonimák
  • Mellitis melissifolium Salisb
  • Melittis grandiflora
  • Melittis sylvestris
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Déli méhfű témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Déli méhfű témájú médiaállományokat és Déli méhfű témájú kategóriát.

A déli méhfű (Melittis melissophyllum), vagy mecsekifű vagy délvidéki méhfű az ajakosvirágúak rendjébe, az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény. A méhfű (Melittis) növénynemzetség egyetlen faja. Közép- és Dél-Európában, valamint Nagy-Britanniában honos. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.

Leírása

Virágai

Közepes termetű (30-60 cm) magas, lágy szárú, évelő növény. Virágos szára felálló, a levelei tojásdadok, fűrészes-fogas szélűek. Egyik legnagyobb virágú ajakosunk. A virágok kisebb, 1-3 tagú (álernyő) csoportokban állnak a levelek hónaljában, fehéres-rózsásak. A párta határozottan kétajkú, alsó ajka rózsaszín, a középső karéjon rendszerint sötétebb bíborszínű folt található. Csészéje hosszú szőrű. Virágai megporzását csak a hosszú szájszervű méhek, vagy dongók képesek elvégezni. Üde lomberdőkben találkozhatunk vele.

Alfajok

Felhasználása

Régen sebek ápolására, vértisztítónak és vizelethajtónak használták. Ismert nyugtató hatása is. Jelenleg nagyobb jelentősége van a szárított hajtásaiból készült „mecseki teának”.[forrás?]

Gyógyhatása

A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt fogyasztják élvezeti teának is. A kumarinillatú, glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.[forrás?]

Jegyzetek

  1. ↑ "Melittis melissophyllum L., Sp. Pl.: 597 (1753)". World Checklist of Selected Plant Families. Hozzáférés: 2013. október 27.[halott link]
  2. 1 2 3 4 "Melittis melissophyllum - L." Plants For A Future. Hozzáférés: 2013. október 27.
  3. ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. ISBN 963 9121 22 3
  4. ↑ Rápóti–Romváry (1983). Gyógyító növények. 219. o., továbbá mint mecseki tea, nagyvirágú méhfű, M. grandiflora Sm. syn. M. melissophyllum L.
  5. 1 2 Penszka K. (szerk.) (2001). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 166–167. o. ISBN 963 19 2183 2.
  6. ↑ Scheen, A. C., et al. (2008). Molecular phylogenetics of tribe Synandreae, a North American lineage of lamioid mints (Lamiaceae). Cladistics 24(3) 299-314.
  7. ↑ "Varázslatos karsztvidék" (PDF). lithosphera.hu. 2017. március 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 22.
  8. ↑ "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22.
  9. ↑ Melittis melissophyllum subsp. albida. The Plant List. 2010.
  10. ↑ Melittis melissophyllum subsp. carpatica. The Plant List. 2010.

Lásd még