| Merseburg | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Szász-Anhalt | ||
| Járás | Saalekreis | ||
| Alapítás éve | 9. század | ||
| Irányítószám | 06217 | ||
| Körzethívószám | 03461 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 34 491 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 641,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 53,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Szász-Anhalt térképén | |||
| Merseburg weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Merseburg témájú médiaállományokat. | |||
Merseburg település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 34 491 fő (2025. december 31.). Merseburg Schkopau és Leuna községekkel határos.
Lipcsétől nyugatra fekvő település.
Merseburg homokkőmagaslatán I. Henrik emeltetett először várat.
A hely a magyar történelem lapjain is szerepel. A német király 933-ban olyan döntő csapást mért itt a magyar seregekre, hogy támadásaikat ebben az irányban később már csak szórványosan folytatták.
I. Henrik fia, I. Ottó itt püspökséget alapított és a 13. századig a városban birodalmi gyűléseket is tartottak.
A 13. században Merseburg nagy fejlődésnek indult, de a következő évszázadok tűzvészei és a harmincéves háború pusztításai fejlődésében nagyban visszavetették, utána azonban újból fellendült. A reformáció után az ősi püspöki rezidencia egyben szász világi választófejedelmek adminisztrátorainak székhelyévé vált.
A várost az 1815. évi bécsi kongresszus után Poroszországhoz csatolták, és a szász provincia közigazgatási székhelye lett.
A város fellendülését az iparosodás hozta meg.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 34 052 | 34 197 | 34 080 | 33 641 | 34 335 | 34 721 | 34 392 | 34 491 |
| 2015 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |