A magyarok az adófizetés megtagadása miatt Szászországra támadnak (926 óta ez az első kalandozó hadjárat). A sereg két részre oszolva kelet és délnyugat, Türingia felől vonul be Szászországba. A kisebb fosztogató csapatokra szétoszló utóbbit Siegried és Hermann grófok verik szét. A keleti fősereggel maga Madarász Henrik német király száll szembe és március 15-én a merseburgi csatában megfutamítja őket. A győzelem jelentősen megnöveli Henrik tekintélyét (akinek életében a magyarok már nem támadták a Keleti Frank Királyságot) és megmutatta, hogy a fegyelmezett nehézlovas harcmodorral sikerrel lehet szembeszállni a lovasnomád magyarokkal.
Hugó itáliai király Rómára támad, hogy megbosszulja előző évi megaláztatását, de a rómaiak visszaverik. Hogy megerősítse helyzetét, kiegyezik riválisával, II. Rudolf felső-burgundiai királlyal, aki Provence átadása fejében hajlandó lemondani itáliai trónigényéről.
Al-Káhir bábkalifa lefogatja és kivégezteti Munisz al-Muzaffar főparancsnokot, a hatalom tényleges birtokosát. Munisz társa, Ibn Mukla nagyvezír elmenekül.
Kína
Li Szi-Jüan, a Kései Tang-dinasztia császára súlyosan megbetegszik, a halálán van. Idősebbik fia, Li Cung-zsung attól tartva hogy népszerűbb öccse lesz a trónörökös, megtámadja a palotát hogy átvegye a hatalmat, de a testőrség visszaveri, őt pedig megölik. A trónt a fiatalabbik fivér, Li Cung-hou örökli.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 933 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.