Ottó német király legyőzi a lázadó Eberhard bajor herceget, akit megfoszt címeitől és az ő nagybátyját, Berthold karintiai grófot nevezi ki herceggé, aki átengedi az invesztitúra jogát a királynak.
Ottó megostromolja és elfoglalja Eresburg várát, ahol az ellene lázadó féltestvére, Thankmar keresett menedéket; a templomban védelmet kereső Thankmart egy katona megöli. A szintén lázadó Eberhard frank herceg kiegyezik a királlyal.
Ottó barátsági szerződést köt IV. Lajos nyugati frank királlyal.
A bajor és frank lázadók a magyaroktól kérnek segítséget, akik sereggel betörnek Szászországba. Fosztogató csapataik közül Stederburgnál és Drömlingél kettőt is szétvernek a helyi urak és egy magyar "herceget" is elfognak, akit csak nagy váltságdíj fejében engednek szabadon. Ez volt az utolsó magyar kalandozás Szászországba.
Az Angliából visszatérő és a vikingeket kiűző II. Alaint Bretagne hercegének választják.
Abbászida Kalifátus
A kalifátusban a központi hatalom tovább gyengül. Az "emírek emírje", Muhammad ibn Raik fegyveres konfliktusba keveredik Badzskar török hadvezérrel és eközben lemészárolják a kalifa testőrségét (az utolsó egységet, amely még lojális volt az Abbászidákhoz) és betemetik a Nahravan főcsatornát, elárasztva Bagdad környékét és évszázadokra tönkretéve a mezőgazdasági termelést a csatorna mentén.
Kelet-Ázsia
Ngô Quyền észak-vietnami hadúr legyőzi a kínai Déli Han-dinasztia seregét és a következő évben megalapítja a Ngô-dinasztia királyságát. Ezzel a Vietnam fölötti "ezeréves kínai uralom" véget ér.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 938 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.