Madarász Henrik német király meghódítja a szláv daleminceket és elfoglalja fő erődjüket, Ganát. Ezután megalapítja Meißent, majd délnek fordulva meglepetésszerűen megtámadja a Cseh Fejedelemséget, ahová eközben délről Arnulf bajor herceg is bevonul. Jelentősebb ellenállás nélkül elfoglalják Prágát és Vencel fejedelem meghódol, éves adó fizetésére téve ígéretet.
A frissen meghódított szláv velétek fellázadnak a német uralom ellen, de a lenzeni csatában döntő vereséget szenvednek.
Madarász Henrik fia, a 17 éves Ottó feleségül veszi I. Eduárd angol király lányát, Eadgythot.
Meghal Guidó toszkánai őrgróf, aki az előző évben felesége, Marozia felbujtására megbuktatta X. János pápát. Utódja öccse, Lambert.
Hét hónapnyi uralkodás után meghal VI. Leó pápa. Utódjául Marozia jelöltjét, VII. Istvánt választják.
Meghal a fogságban tartott Együgyű Károly nyugati frank király. Fogvatartója, Herbert vermandois-i gróf ezzel elveszti fő ütőkártyáját a Rudolf királlyal folytatott politikai játszmáiban.
Miután az Omajjád III. Abd al-Rahmán córdobai emír a felkelések leverésével és a keresztények határmenti betöréseinek megtorlásával kellően megszilárdította a helyzetét, kalifává kiáltja ki magát.
Abbászida Kalifátus
Munisz al-Muzaffar főparancsnok palotaforradalommal megbuktatja al-Muktadir kalifát és féltestvérét, al-Káhirt ülteti a trónra. Néhány nappal később al-Muktadirt visszahelyezi a kalifátus élére, de a tényleges hatalom továbbra is az ő kezében marad.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 929 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.