Hugó itáliai király feleségül veszi féltestvére, Guidó toszkánai herceg özvegyét, a Rómát markában tartó Maroziát. Az esküvőn Hugó ügyetlenkedéséért megüti Marozia fiát, II. Alberic spoletói herceget. A sértett Alberic fellázítja a római népet és megrohamozzák a palotát. Hugó a palota ablakából leeresztett kötélen elmenekül, de Maroziát elfogják és bebörtönzik. Alberic kikiáltja magát Róma hercegévé. Egy időre őrizet alá veszi féltestvérét, XI. János pápát, de aztán engedélyezi neki, hogy a Lateráni palotából az egyház ügyeit intézze.
Madarász Henrik német király zsinatot hív össze Erfurtban, ahol jóváhagyást kér ahhoz, hogy felhagyjon a magyaroknak való adófizetéssel. A zsinat elutasítja Pietro dózse levélben érkezett javaslatát, hogy minden zsidót kereszteljenek meg, aki pedig nem hajlandó erre, azt száműzzék. Henrik ezt követően dolgukvégezetlen elküldi az adóért jövő magyar követeket, ami a háború kiújulását jelenti.
Az előző évben trónfosztott és kolostorba küldött IV. Alfonz leóni király két unokaöccsével együtt fellázad öccse, II. Ramiro király ellen. Csatát veszít, elfogják és megvakítva visszaküldik a kolostorba.
III. Abd al-Rahmán córdobai kalifa két évi ostrom után elfoglalja a lázadó Toledót.
Abbászida Kalifátus
Al-Muktadir kalifa összegyűjti támogatóit, hogy elűzze a hatalmat magához ragadó Munisz al-Muzaffar főparancsnokot. A Bagdad falai előtt lezajló csatában a kalifa elesik és Munisz annak féltestvérét, al-Káhirt helyezi a trónra.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 932 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.