Meteorscatter

A meteorscatter (MS) egy olyan rádiós adatátviteli eljárás, amely során a felső légkörbe érkező meteorok nyomvonalán ionizálódó levegő rádióhullámot visszaverő képességét használjuk ki rádiós összeköttetések létesítésére (scatter = szóródás). Ez az ionizált állapot meglehetősen rövid ideig áll fenn.

Lásd még: Meteor (csillagászat)

A légkör felső rétegeibe behatoló meteorok rendkívül erősen ionizáló hatásúak, a meteorok útja mentén villamosan töltött levegőnyaláb keletkezik, amely visszaveri az ultrarövid-hullámokat. Már rendkívül kis méretű, 0,2 mm átmérőjű meteorok is nagy töltéssűrűséget hoznak létre. A jelátvitel csak a meteorok áthaladását követő néhány másodperces időintervallumban lehetséges.

A meteorscatter a nagy távolságú kommunikáció egyik lehetséges eszköze, ahol az összeköttetés maximális távolsága 500 és 1500 kilométer között mozog, a felső légkörben lévő ionizált gáznyomok rádióhullámokat visszaverő visszaverő hatása révén. Ezeket a gáznyomokat a Föld légkörébe becsapódó kis meteorok elégése hozza létre.

Lásd még: Rádióhullámok terjedése ionizált gázokban

A tipikus meteornyom csak néhány száz milliszekundumig látható. Emiatt a kommunikáció csak rövid időközönként lehetséges. Két egymást követő meteornyom megjelenése közötti eltelt idő másodpercektől percekig terjed, az évszaktól és a napszaktól függően.

A meteorszórásos rádiókommunikációra leginkább 30 – 50 MHz közötti frekvenciatartomány a legalkalmasabb.

Felhasználása

A meteorszórást használó adatkommunikáció URH rádiórendszerek hálózatával hozható létre. Egy viszonylag kis számú, nagy teljesítményű bázisállomásból álló hálózattal nagy területek fedhetők le a távoli mobil és/vagy fix állomásokkal való kommunikációhoz.

Az ilyen hálózatok számos adatkommunikációs szolgáltatást tudnak megvalósítani a közúti közlekedés és a telemetriai alkalmazások számára. Olyan szolgáltatások megvalósítására is alkalmas, mint a flottakezelés, a kétirányú adatkommunikáció, a követési, a riasztási üzenetküldés és a távmérés.

A meteorscatter az amatőrrádiózásban is használatos, rövid idejű távolsági összeköttetések létesítésére.

A sávtervekben, frekvenciatáblázatokban fel vannak tüntetve azok a frekvenciatartományok, amelyekben ez a kommunikációs mód az elsődleges.

Meteorscatterrel megvalósított szolgáltatások számára kiosztott harmonizált frekvenciatartomány

Az egyes CEPT-adminisztrációk (European Conference of Postal & Communications Administrations) szembesültek a gyártók és a szolgáltatók kérésével, hogy nyissanak meg spektrumot az ilyen alkalmazások számára. A mobil berendezések szabad forgalmának és határokon átnyúló működésének követelménye miatt elengedhetetlenné vált egy harmonizált sáv meghatározása a meteorszórásos alkalmazások számára.

A meteorscatteren alapuló rádióátvitel számára a 39 – 39,2 MHz tartományt jelölték ki:

A meteorscatteren alapuló hálózati alkalmazások rendszerspecifikációi:

A Meteorscatter alkalmazások „vétel az adás előtt” eljárást alkalmaznak: egy távoli mobilállomás ezért csak akkor tud sugározni, ha a terjedési útvonal egy bázis- vagy segédállomáshoz nyitott. Egy bázis- vagy segédállomás folyamatosan sugároz egy alapjelet. Ha ezt az alapjelet a mobilállomás veszi, akkor nyitott az útvonal, és adatokat továbbíthat a bázisállomás felé.

Meteorscatter az amatőr rádiózásban

Meteorscatteren alapuló átvitelre a legideálisabb rádióamatőrsáv a 6 m-es rádióamatőrsáv. MS összeköttetés megvalósítható még a 2 m-es és a 70 cm-es rádióamatőr sávokon is, bár a visszaverődés mértéke jelentősen csökken a frekvencia növekedésével.

A meteorrajok átvonulásakor érdemes leginkább meteorscatterrel kísérletezni. A meteorraj radiáns pontja irányába állított iránysugárzóval érdemes kísérletezni.

Lásd még: Meteorraj

A sok rövid idejű jelenség és a rádiófrekvenciás jel igen erős torzulása miatt rövid és határozott összeköttetési forma alakult ki erre a célra. Az alábbiakban egy példán keresztül lesz ismertetve.

Érdekes, hogy a hívójeleket sem mindig cseréli át a megszokott módon, hanem az idő rövidsége miatt csak R betűt illesztenek a válaszba.

Napjainkban a fenti, többnyire CW-ben adott QSO helyett ma már az FSK441 üzemmód került előtérbe, amely forgalmazástechnikája igen sokat örökölt a fenti példából.

Források

• K. Andrae (1962) [1960]. Hans Joachim Fischer (ed.). Rádióamatőrök kézikönyve (magyar nyelven). Budapest: Műszaki Könyvkiadó. ETO 621.396.72, 621.396.6.029.55/62. 2020. március 7. dátummal az eredeti (djvu) címről archiválva. Hozzáférés: 2024. március 22.. Eredeti mű: AMATEURFUNK, Verlag Sport und Technik, Berlin, 1960 {{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); Unknown parameter |subtitle= ignored (súgó)

Jegyzetek