| Metil-amin | |||
A metil-amin hidrogéneket is feltüntető szerkezeti képlete | |||
| |||
| IUPAC-név | aminometán, metánamin | ||
| Más nevek | monometil-amin, MMA, glicamin, metil-amid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| Rövidítés | MMA | ||
| CAS-szám | 74-89-5 | ||
| PubChem | 6329 | ||
| ChemSpider | 6089 | ||
| EINECS-szám | 200-820-0 | ||
| DrugBank | DB01828 | ||
| KEGG | C00218 | ||
| MeSH | methylamine | ||
| ChEBI | 16830 | ||
| RTECS szám | PF6300000 | ||
| SMILES | CN | ||
| InChIKey | BAVYZALUXZFZLV-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 741851 | ||
| Gmelin | 145 | ||
| UNII | BSF23SJ79E | ||
| UN-szám | 1061 | ||
| ChEMBL | 43280 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CH5N | ||
| Moláris tömeg | 31,06 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Szag | ammóniára emlékeztető, halszagú | ||
| Olvadáspont | -93 °C | ||
| Forráspont | -6,65–-6,05 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 1,08 kg l−1 (20 °C-on) | ||
| Lúgosság (pKb) | 3,36 | ||
| Viszkozitás | 230 μPa s (0 °C-on) | ||
| Gőznyomás | 186,10 kPa (20 °C-on) | ||
| kH | 1,4 mmol Pa−1 kg−1 | ||
| Megoszlási hányados | −0,472 | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 1,31 D | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH | −23,5 kJ mol−1 | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | emdchemicals.com | ||
| EU osztályozás | |||
| EU Index | 612-001-00-9 | ||
| NFPA 704 | |||
| R mondatok | R12, R20, R37/38, R41 | ||
| S mondatok | (S2), S16, S26, S39 | ||
| Lobbanáspont | <−30 °C | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 430 °C | ||
| Robbanási határ | 4,9–20,8% | ||
| LD50 | 100 mg kg−1 (oral, rat) | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkánaminok | etil-amin, dimetil-amin, trimetil-amin | ||
| Rokon vegyületek | ammónia | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A metil-amin szerves vegyület, képlete CH3NH2. Színtelen gáz, az ammóniából vezethető le, ha annak egyik hidrogénatomját metilcsoporttal helyettesítjük. A legegyszerűbb primer amin. Kereskedelmi forgalomban metanolos, etanolos, THF-es vagy vizes oldata formájában vagy vízmentes állapotban fémtartályokba sűrített gáz formájában kapható. Iparilag a metil-amint vízmentes formában összesűrítve árulják (vasúti) tartálykocsikban. Nagyon erős, halra emlékeztető szaga van. A metil-amint számos más, kereskedelmi forgalomban kapható vegyület szintéziséhez felhasználják. Évente több mint 1 millió tonnát állítanak elő.
A metil-amint iparilag ammónia és metanol alumínium-szilikát katalizátor jelenlétében történő reakciójával állítják elő. Melléktermékként dimetil-amin és trimetil-amin is keletkezik, a termékarányt a reakciókinetika és a kiindulási anyagok aránya határozza meg.
Ezzel az eljárással több mint 400 millió kg-ot állítanak elő évente.
Laboratóriumban metil-amin hidrokloridot könnyen elő lehet állítani, ha formaldehidet ammónium-kloriddal kezelünk.
A színtelen hidroklorid sót erős bázissal, például NaOH-dal lehet átalakítani a szabad aminná:
Metil-amint elsőként Wurtz állított elő a metil-izocianát és rokon vegyületek hidrolízisével.
A metil-amin – mivel erősen bázisos és sztérikusan nem gátolt – jó nukleofil, habár, mint amin, csak gyenge bázisnak tekinthető. A szerves kémiában széles körben használják. Néhány egyszerű reagenst felhasználó reakciója: foszgénnel metil-izocianátot alkot, szén-diszulfiddal és nátrium-hidroxiddal nátrium-metilditiokarbamát keletkezik, kloroformmal bázis jelenlétében metil-izocianid, etilén-oxiddal metil-etanol-aminok keletkeznek.
Jellemző, kereskedelmileg jelentős vegyületek, melyeket metil-aminból állítanak elő például az efedrin és a teofillin (gyógyszerek), karbofurán, karbail és metam-nátrium (peszticidek), valamint az N-metilformamid és N-metilpirrolidon (oldószerek). Egyes felületaktív anyagok és fényképészeti előhívószerek előállításához is szükséges a metil-amin.
A folyékony metil-amin a cseppfolyós ammóniához hasonlóan oldószerként is használható. Néhány tulajdonságában a cseppfolyós ammóniához hasonlít, de a szerves anyagokat jobban oldja, hasonlóan, mint ahogy a metanol is jobb oldószer a víznél. A metil-amin a finomítási eljárásokban a kén-hidrogén megkötésére is használható.
A rothadás során metil-amin keletkezik, ami a metanogenezis szubsztrátuma.
LD50-értéke (egér, bőr alá juttatva) 2,5 g/kg.
Az Amerikai Egyesült Államokban a metil-amin ellenőrzött anyag, kábítószer-prekurzornak minősül a Drug Enforcement Administration listája alapján, mint a metamfetamin előállításának egyik hozzávalója.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Methylamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
{{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
{{cite journal}}: More than one of |surname1= és |author= specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link); Coll. Vol., 1: 347 {{citation}}: Missing or empty |title= (súgó)