| Michael Adams | |
| Michael Adams 2023-ban | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1971. november 17. (54 éves) |
| Születési hely | Truro (Anglia) |
| Állampolgárság | angol |
| Iskolái | Truro School |
| Versenyzői adatok | |
| Cím | nemzetközi nagymester (1989) |
| Élő-pontszám | 2661 (2025. április) |
| Legmagasabb Élő-pontszám | 2761 (2013. szeptember) |
| Ranglista | 12. (2017. április) |
| Legmagasabb ranglista | 4. (2000. október) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Adams témájú médiaállományokat. | |
Michael Adams (Truro, Anglia, 1971. november 17. –) angol sakkozó, nemzetközi nagymester, világbajnoki döntős, többszörös világbajnokjelölt, négyszeres brit bajnok, háromszoros brit rapidsakk bajnok, többszörös sakkolimpikon.
Kitűnő eredményeket ért el a sakkvilágbajnokság versenyein. Háromszor is (1997-ben, 1999-ben és 2000-ben) bejutott a világbajnok kihívójának személyéről döntő világbajnokjelöltek versenyének elődöntőjébe. A 2004-es FIDE-sakkvilágbajnokságon ennél is jobban szerepelt: bejutott a döntőbe, ahol szoros mérkőzésen szenvedett vereséget Rusztam Kaszimdzsanovtól.
Felesége Tara MacGowran színésznő, akivel 2007-ben házasodott össze, és Angliában a Somerset megyei Tauntonban élnek.
Hatéves korában ismerkedett meg a sakkal. Tehetségét nyolcévesen, 1980-ban fedezték fel, amikor megnyerte Cornwall megye U10 korosztályos bajnokságát. A brit Sakkszövetség azonnal a legjobb edzőket biztosította számára. 1981-ben 9 évesen megnyerte Cornwall megye U9, U13, U15 és U18 korosztályos versenyeit. Ő a legfiatalabb, aki U18 korosztályos megyei versenyt nyert. 1982-ben 10 évesen megnyerte a brit U11 korosztályos bajnokságot, és holtversenyben első lett az U12 korosztályos versenyen. 1985-ben holtversenyben első helyezést ért el a brit U18 bajnokságon, majd 1987-ben és 1988-ban az U21 korosztály brit bajnoka lett. 1987-ben Nyugat-Anglia sakkbajnoka.
1987-ben ezüstérmet szerzett Innsbruckban az U16 korosztályos világbajnokságon, ugyanebben az évben a brit sakkbajnokságon teljesítve a normát egy hónappal a 16. születésnapja előtt ő lett abban az időben a világon a legfiatalabb nemzetközi mester. A nagymesteri címet két évvel később, 1989-ben szerezte meg.
1989-ben, 17 éves korában nyerte meg először a brit bajnokságot, amit nagyobb szünetek után 1997-ben majd 2010-ben ismételt meg, és 2011-ben is övé lett a bajnoki cím.
Az 1993-as FIDE-sakkvilágbajnoksági ciklusban indulhatott először a világbajnoki címért. Az 1990. májusban Blackpoolban rendezett zónaversenyről jutott tovább a manilai zónaközi versenyre, ott azonban csak a 25. helyet szerezte meg.
Első komolyabb eredménye az 1995-ös PCA sakkvilágbajnokság kvalifikációs versenyének megnyerése volt 1993-ban Groningenben. A világbajnokjelölti párosmérkőzések során a legjobb nyolc között az orosz Szergej Tyivjakov ellen győzött többszöri rájátszás után 7,5–6,5-re, és csak az elődöntőben kapott ki 5,5–1,5-ra a világbajnokjelöltek versenyét később megnyerő, és Garri Kaszparovval döntőt játszó indiai Visuvanádan Ánandtól.
Az 1996-os FIDE-sakkvilágbajnokság 1993-ban Bielben rendezett zónaközi versenyén a holtversenyes 2–9. helyen végzett, ezzel továbbjutott a világbajnokjelöltek párosmérkőzéses szakaszába, itt azonban a negyeddöntőben 5–3 arányban vereséget szenvedett Borisz Gelfandtól.
Az 1998-as FIDE-sakkvilágbajnokságon, amely 1997. decemberben kezdődött a hollandiai Groningenben, egészen a világbajnokjelöltek döntőjéig jutott. Kiemeltként csak a 2. fordulóban kezdett a grúz Giorgadze elleni 2–0 arányú győzelemmel, majd az orosz Szergej Tyivjakov ellen győzött 1,5–0,5 arányban. A negyedik fordulóban rájátszások után Peter Szvidler fölött diadalmaskodott 4–2 arányban, majd a negyeddöntőben a holland Loek van Welyt verte 2,5–1,5-re. A honfitársa Nigel Short elleni elődöntőbeli 4–3 után jutott be a világbajnokjelöltek versenyének döntőjébe, ahol az indiai Visuvanádan Ánand lett az ellenfele. Háromszori rájátszás után 5–4-re Ánand nyert, és ő mérkőzhetett meg Anatolij Karpovval a világbajnoki címért.
Az 1999-es FIDE-sakkvilágbajnokságon ismét az elődöntőig jutott. Az előmérkőzések során kiemeltként a 2. fordulóban kezdve először az orosz Mihail Kobalia ellen 2–0-ra, majd Almási Zoltán ellen 1,5–0,5-re és az orosz Alekszej Dreev ellen 4–2-re győzve jutott a legjobb nyolc közé. A negyeddöntőben 4–2-re legyőzte az orosz Vlagyimir Kramnyikot, és csak az elődöntőben kapott ki az örmény Vladimir Hakobjántól 2,5–0,5-re.
A 2000-es FIDE-sakkvilágbajnokságon is az elődöntőig jutott, ahol a világbajnoki címet szerző Visuvanádan Ánand ütötte el a döntőbe jutástól. A 2. körben a vietnámi Dao Thien Hai és a 3. fordulóban az amerikai Alex Yermolinsky ellen egyaránt 3–1-re, a 4. körben Peter Szvidler ellen 2,5–1,5-re győzött. Az elődöntőbe Veszelin Topalov 1,5–0,5 arányú legyőzésével jutott tovább, ahol a később világbajnoki címet szerző, az előző körben a világbajnoki címet védő Alekszandr Halifmant kiverő Visuvanádan Ánandtól szenvedett 2,5–1,5 arányú vereséget.
A 2002-es FIDE-sakkvilágbajnokságon Élő-pontszáma alapján már második kiemeltként indult. Az első fordulóban a francia Gaetan Sarthou ellen 2–0-ra, a másodikban az orosz Mihail Kobaila ellen 1,5–0,5-re, a harmadikban az orosz Vadim Zvjaginsev ellen 3–1-re győzött, de a negyedik körben 3,5–2,5 arányban vereséget szenvedett az orosz Peter Szvidlertől, és kiesett a további küzdelmekből.
A 2004-es FIDE-sakkvilágbajnokságon már a döntőbe jutott. Az előmérkőzések során először a líbiai Hussein Asabri ellen győzött 2–0-ra, majd második körben az örmény Karen Asrian, a harmadikban a marokkói Hamdouchi ellen 1,5–0,5-re, a negyedik fordulóban az amerikai Nakamura Hikaru elleni 1,5–0,5 arányú győzelme jelentette számára a legjobb nyolc közé jutást. Az elődöntőbe jutásért az örmény Vladimir Hakobján ellen is 1,5–0,5-re győzött, ahol az azeri Tejmur Radzsabov elleni 2,5–1,5 arányú győzelme a világbajnoki döntőbe jutást jelentette számára. A döntőben esélyesebbként játszott a csupán 28. kiemelt Rusztam Kaszimdzsanov ellen, de a 3–3-ra végződött alapjáték után a rájátszásban 4,5–3,5 arányú vereséget szenvedett.
A 2005-ös FIDE-sakkvilágbajnokságon az előző világbajnokság döntőseként közvetlenül a világbajnokjelöltek nyolc résztvevős körmérkőzéses versenyén vehetett részt, ahol azonban csak a 6–7. helyet sikerült megszereznie holtversenyben a világbajnoki címet védő Rusztam Kaszimdzsanovval.
A 2007-es sakkvilágbajnokságon az előző világbajnoki sorozatban elért eredménye alapján csak a legjobb 16 között kellett bekapcsolódnia a küzdelemsorozatba. Itt azonban a 3–3-as alapjáték után a rájátszásban 5,5–3,5 arányú vereséget szenvedett Alekszej Sirovtól.
A 2010-es sakkvilágbajnokságon való részvételre kvalifikációt biztosító 2007-es világkupa versenyen a negyedik fordulóban esett ki, miután 1,5–0,5 arányban vereséget szenvedett az akkor 17 éves Magnus Carlsentől, így nem jutott tovább a világbajnokjelöltek versenyére.
A 2012-es sakkvilágbajnokság kvalifikációs versenyei közül a világkupán nem vett részt, és a Grand Prix versenyek közül is csupán egyen indult, amelyen a középmezőnyben végzett. Összesítésben az ezen a versenyen szerzett pontjai nem voltak elegendőek a továbbjutáshoz.
A 2013-as sakkvilágbajnokság kvalifikációs versenyének számító 2011-es világkupán a második körben 1,5–0,5 arányban vereséget szenvedett Paraguától, ezzel elesett a továbbjutás lehetőségétől.
A 2013-as sakkvilágkupán is a 2. fordulóban kényszerült búcsúzni, miután 2,5–1,5-re kikapott az orosz Krivorucskótól. A Grand Prix sorozaton ismét csak egy versenyen indult, amelyen a középmezőnyben végzett, és a szerzett pontjai nem jogosították fel a világbajnokjelöltek versenyén való részvételre.
1990–2016 között minden sakkolimpián játszott Anglia válogatott csapatában. Legjobb eredménye csapatban az 1990-ben szerzett bronzérem, egyéniben a 2014-ben szerzett ezüst, és a 2004-ben szerzett bronzérem.
Két alkalommal játszott Anglia csapatával a sakkcsapat világbajnokságon. 1989-ben csapatban is és egyéniben is bronzérmet nyert, 1997-ben csapatban 4. helyezést ért el, egyéni teljesítményével bronzérmet szerzett.
1989 és 2019 között Anglia válogatott csapatában a sakkcsapatok Európa-bajnokságán a legjobb eredményük az 1997-ben szerzett aranyérem, valamint az 1992-ben és a 2019-ben elért 3. helyezés. Egyéni teljesítménye alapján 2001-ben és 2011-ben aranyérmet, 2001-ben egy ezüstérmet, 1992-ben és 2007-ben összesen három bronzérmet nyert.
1993–2014 között különböző klubcsapatok színeiben vett részt a Klubcsapatok Európa-kupája döntőjén. Legjobb eredményei csapatban: 1998-ban a De Variant Breda, 2002-ben az SK Bosna Sarajevo, 2003-ban és 2004-ben a NAO Paris, 2007-ben a CA Magic Mérida és 2014-ben a SOCAR Baku csapatával szerzett aranyérem, valamint a 2000-ben a De Variant Breda csapatával elért 3. helyezés. Egyéni teljesítménye alapján 2009-ben az OSG Baden-Baden csapatában tábláján a legjobb eredményt érte el a mezőnyben, míg 2014-ben a SOCAR Baku csapatában a 3. táblán a mezőny 3. legjobb eredményét érte el. A 2019-es Bajnokcsapatok Európa Kupájában a Padova csapatának második táblásaként járult hozzá a csapat aranyérméhez.
A brit csapatbajnokságon 1986–2013 között nyolc arany, két ezüst és 3 bronzérmet szerzett különböző csapatokban. Aranyérmet nyert 1996-ban a Slough Chess Club, 2001-ben és 2002-ben a The ADs, 2003-ban, 2005-ben és 2006-ban a Wood Green London, 2011-ben a Pride and Prejudice, 2012-ben a Wood Green Hilfsmark Kingfisher csapatával; ezüstérmet 2004-ben a Wood Green London és 2010-ben a Pride and Prejudice csapatával, míg bronzérmet 1997-ben és 1998-ban a Slough Chess Club csapatával.
2002-ben a bosznia-hercegovinai első ligában az SK Bosna Sarajevo csapatával aranyérmet szerzett, az első táblán elért 90%-os egyéni teljesítményével tábláján a mezőny legjobbja volt.
A világranglistán eddigi legmagasabb helyezése a negyedik, ezt a helyet több alkalommal is elérte 2000 októbere és 2002 októbere közt. A 2017. áprilisi listán 2761 Élő-ponttal a 12. helyen állt. Legmagasabb eddigi Élő-pontszáma 2761 (ezt 2013. szeptemberben érte el).
Apjával közösen jelentetett meg két könyvet: