Internet Information Services

Internet Information Services
FejlesztőMicrosoft
Legfrissebb stabil kiadás10.0 v1809 (stabil verzió, 2018. október 2.)
Programozási nyelvC++
Operációs rendszerMicrosoft Windows
Kategóriawebkiszolgáló
Licenckereskedelmi, zárt forráskódú
Az Internet Information Services weboldala

Az Internet Information Services (IIS, korábban Internet Information Server) a Microsoft által a Windows NT operációs rendszercsaládhoz készített bővíthető webszerver. Az IIS támogatja a HTTP, HTTPS, FTP, FTPS, SMTP és NNTP protokollokat. A Windows NT 4.0 óta a Windows NT alapú operációs rendszerek szerves részét képezi néhány kivételtől eltekintve (például Windows XP Home). Az IIS alapértelmezésben nincsen bekapcsolva a rendszereken. Az IIS Managert a Microsoft Management Console-on vagy a Vezérlőpultban, az Adminisztrációs eszközökön keresztül lehet elérni.

Történet

Az első Microsoft webszerver egy tanulmányi projekt volt az Európai Microsoft Windows NT Akadémiai Központban (European Microsoft Windows NT Academic Centre, EMWAC – a skót Edinburgh Egyetem része), és ingyenes szoftverként volt terjesztve. Azonban mivel ez az EMWAC által fejlesztett webszerver nem volt képes kezelni a microsoft.com webcímre érkező nagy mértékű forgalmat, a Microsoft kénytelen volt megírni a saját webszerverét, az IIS-t.

Majdnem minden IIS verzió egy új Windows verzióval együtt volt megjelentetve:

Az IIS minden verziója 7.0 alatt kliens rendszeren futtatva korlátozza az egyidejű kapcsolatok számát 10-ben, illetve egyszerre csak egy weboldalt képes kezelni.

A Microsoftot többen is kritizálták a korai Windows NT webszerver terjesztési és licencelési módjai miatt: a Workstation változat csak maximum 10 egyidejű TCP/IP kapcsolatot tett lehetővé, míg a jóval drágább Server verzió csak kevés extra funkcióval rendelkezett, viszont korlátlan számú kapcsolatot lehetővé tett. Úgy gondolták, a Microsoft a webszerver operációs rendszerhez való kapcsolásával azt akarja elérni, hogy a felhasználók ne használjanak alternatív webszervereket az olcsóbb változaton. A Netscape egy nyílt levélben hívta fel az Amerikai Igazságügyi Minisztérium antitröszttel foglalkozó részlegének figyelmét a szerinte technikailag megalapozatlan lépésre.

Jellemzők

IIS 6.0-os verziótól kezdve a következő hitelesítési mechanizmusok támogatottak:

Az IIS 7.0 architektúrája moduláris. A modulok (vagy kiegészítők) egyesével hozzáadhatók illetve eltávolíthatók, vagyis elég csak a kívánt funkcionalitást biztosító modulokat szükséges betölteni. Az IIS 7 tartalmaz számos natív modult teljes telepítés után. Ezek a kérésfeldolgozó modulok, illetve:

Az IIS 7.5 a következő új és továbbfejlesztett biztonsági funkciókkal bír:

A hitelesítés kicsit megváltozott az IIS 6.0 és IIS 7 között: az anonim felhasználó, aminek a neve eddig "IUSR_{számítógépnév}" volt, a Windows Vistában és a későbbi rendszereken egy beépített fiók lett, "IUSR" névvel. Azonban IIS7-ben a hitelesítési mechanizmusok külön modulokban találhatóak, így könnyen kiválasztható a kívánt hitelesítési mód.

Az IIS 8.0 főként a teljesítményre illetve a könnyebb adminisztrációra koncentrált. Az új funkciók:

Az IIS 8.5 főként olyan nagy rendszerekhez használható fejlesztéseket tartalmaz, mint a Microsoft saját felhő kiszolgálója, vagy más, kereskedelmi hosting cégek szerverparkjai. Ezen felül tartalmaz pár naplózási és hibaelhárítási fejlesztést is. A főbb új funkciók:

IIS Express

Az IIS Express egy könnyített verziója az IIS-nek, ami ingyenesen elérhető az Windows XP SP3 és újabb Microsoft Windows operációs rendszerekre. Az IIS 7.5 Express csak a HTTP és a HTTPS protokollokat támogatja. Az IIS Expresst le lehet tölteni külön, vagy a WebMatrix részeként.

Bővítmények

Az IIS-hez új bővítmények jelennek meg a fő kiadások között, melyek új lehetőségeket biztosítanak a szoftverben. Az IIS 7.5-höz a következő bővítmények érthetőek el:

Használat

A Netcraft 2015 januárjában közzétett felmérése szerint az IIS a második legnépszerűbb webszerver a világon 29,81%-os részesedéssel, az Apache HTTP Server után. Az ezt megelőző hónaphoz képest ez 2,29%-os csökkenés. A felmérés 2012 óta az IIS növekvő piaci részesedését mutatják a csökkenés ellenére. Ugyanakkor a W3Techs felmérése szerint a második legnépszerűbb webkiszolgáló az Nginx, és az IIS csak a harmadik. Ugyanezen felmérés szerint a piaci részesedése folyamatosan csökken 2013 óta.

Biztonság

Az IIS4 és IIS 5 is sérülékeny volt a CA-2001-13 azonosítójú hibával szemben, ami az úgynevezett Code Red támadásokhoz vezetett; ugyanakkor a 6.0-s és 7.0-s verzióval kapcsolatban nem érkeztek bejelentések a sérülékenységről. Az IIS 6.0-s verziójában a Microsoft megváltoztatta programozási felületet (ISAPI – Internet Server Application Programming Interface), ami a 4.0-s és 5.0-s verziókkal ellentétben nagyobb védettséget nyújtott a szerver számára, mivel lecsökkentette a támadható felületeket. Ugyancsak az IIS 6.0-ban megjelent egy új funkció (Web Service Extensions), ami megakadályozza az IIS-t, hogy egy programot indítson el az adminisztrátor kifejezett engedélye nélkül.

Alapértelmezésben az IIS 5.1 és korábbi verziók a SYSTEM fiókkal futtatják a weboldalakat, a Windows alapértelmezett adminisztrátor jogosultságú fiókjával. Ugyanakkor a 6.0-s verzió alatt minden hálózati kérés a hálózati szolgáltatáson keresztül érkezik, aminek jelentősen kevesebb jogosultsága van, mint a SYSTEM fióknak, vagyis ha egy saját kódrészlet vagy egyéb szolgáltatás sérülékeny, az nem fogja kompromittálni az egész rendszert, hisz az alacsonyabb jogosultságból nem tud a rosszindulatú kód kitörni. Az IIS 6.0 ugyancsak rendelkezik egy új, szigorúbb kérés feldolgozó HTTP veremmel a kernelben (http.sys), illetve gyorsítótárral mind statikus és dinamikus tartalom kiszolgálására.

A Secunia jelentése alapján az IIS 7 2015 januárjában 7 befoltozott biztonsági réssel rendelkezett, az IIS 6 ugyanakkor 10 befoltozott, és 1 befoltozatlan sérülékenységgel rendelkezett. A befoltozatlan sérülékenység veszélye 5 fokozatú skálán 2-es fokozatot kapott.

Egy 2007. júniusi Google által végzett, 80 millió weboldalt felölelő tanulmány szerint az IIS piaci részesedése 23% volt, ugyanakkor ezen szerverek tárolták az interneten megtalálható rosszindulatú kódok 49%-át. Az Apache HTTP Server-t futtató szerverek ugyancsak a világ rosszindulatú kódjainak 49%-t tárolják, ugyanakkor az Apache részesedése 66%. A tanulmány megemlítette a szerverek földrajzi elhelyezkedését is, és feltételezi, hogy az ok a nem eredeti Windows rendszert használó szerverek fordulhat elő nagy számban, mivel a Microsoft nem szolgáltat biztonsági hibajavításokat ezen rendszerekhez. Egy 2009. április 28-i blogbejegyzésben a Microsoft bejelentette, hogy minden rendszerhez fog szolgáltatni biztonsági hibajavításokat, akkor is, ha a rendszer nem ment át az eredetiség vizsgálaton.

A 2013-as NSA botrányból kiderült, hogy az IIS rendkívül rosszul támogatja teljesen a forward secrecy-t, különösképpen Internet Explorerrel használva. A HTTPS kapcsolat felállításához használt egyik hosszútávú aszimmetrikus kulcs birtoklásának nem szabad könnyebbé tennie a rövid távú session kulcsot, amivel az üzenet visszafejthető, akár egy későbbi időben. 2013-ban csak a "Diffie-Hellman kulcs csere" és az "Elliptikus görbe Diffie-Hellman kulcs csere" algoritmusok ismertek, hogy védelmet nyújtanak a problémával szemben. 2013-ban a Firefox, Opera és Chrome/Chromium böngészők által indított kérések 30%-a használta ezen az algoritmusokat, míg az Internet Explorer és Safari szinte soha.

Jegyzetek

  1. ↑ "Running IIS 6.0 as an Application Server (IIS 6.0)". TechNet. Microsoft. 2015. november 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 26.
  2. ↑ "Windows NT Internet Servers". Microsoft. 2002. július 10. Hozzáférés: 2008. május 26.
  3. ↑ Kramer, Dave (1999. december 24.). "A Brief History of Microsoft on the Web". Microsoft. 2015. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 26.
  4. ↑ "Microsoft ASP.NET 2.0 Next Stop on Microsoft Web Development Roadmap".[halott link]
  5. ↑ "Chapter 1 - Overview of Internet Information Services 5.0". Hozzáférés: 2010. október 25.
  6. ↑ "Chapter 2 - Managing the Migration Process". Hozzáférés: 2012. június 27. {{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  7. ↑ "What's New In IIS 6.0?". 2013. május 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 25. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  8. ↑ "IIS 7.0: Explore The Web Server For Windows Vista and Beyond". Hozzáférés: 2010. november 25.
  9. ↑ "What's New in Web Server (IIS) Role in Windows 2008 R2". Hozzáférés: 2010. november 25.
  10. ↑ "Netscape goes to jail, does not collect $200". InfoWorld. 2008. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. április 12.
  11. ↑ "Differences Between NT Server and Workstation Are Minimal". O'Reilly Media. 2014. április 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. április 12.
  12. ↑ "Authentication Methods Supported in IIS 6.0 (IIS 6.0)". IIS 6.0 Documentation. Microsoft. 2016. január 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 13.
  13. 1 2 "Changes Between IIS 6.0 and IIS 7 Security". iis.net. Microsoft. 2010. február 7. 2012. augusztus 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 13.
  14. ↑ Templin, Reagan (2010. augusztus 11.). "Introduction to IIS 7 Architecture". iis.net. Microsoft. IIS 7 Modules. 2011. szeptember 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 16.
  15. ↑ "Available Web Server (IIS) Role Services in IIS 7.5". Microsoft TechNet. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 13.
  16. 1 2 Eagan, Shaun (2012. február 29.). "IIS 8.0 Application Initialization". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 19.
  17. ↑ Yoo, Won (2012. február 29.). "IIS 8.0 ASP.net configuration management". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 19.
  18. ↑ Eagan, Shaun (2012. február 29.). "IIS 8.0 Centralized SSL certificate support". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 19.
  19. ↑ McMurray, Robert (2012. február 29.). "IIS 8.0 Multicore Scaling on NUMA Hardware". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 19.
  20. ↑ "IIS 8.0 WebSocket protocol support". IIS Blog. Microsoft. 2012. november 28. Hozzáférés: 2013. szeptember 19. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |1= (súgó)
  21. ↑ Eagan, Shaun (2012. február 29.). "IIS 8.0 Server Name Indication". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 19.
  22. ↑ McMurray, Robert (2012. február 29.). "IIS 8.0 Dynamic IP Address Restrictions". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 19.
  23. ↑ Eagan, Shaun (2012. február 29.). "IIS 8.0 CPU Throttling". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 19.
  24. ↑ Benari, Erez (2013. június 26.). "Idle Worker-process Page Out". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 18.
  25. ↑ Benari, Erez (2013. július 3.). "Dynamic Site Activation". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 18.
  26. ↑ Benari, Erez (2013. július 10.). "Enhanced Logging". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 18.
  27. ↑ Benari, Erez (2013. július 15.). "ETW Logging". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 18.
  28. ↑ Benari, Erez (2013. szeptember 3.). "Automatic Certificate rebind". IIS Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2013. szeptember 18.
  29. ↑ "IIS Express FAQ". iis.net. Microsoft. 2011. január 14. 2012. augusztus 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 27.
  30. ↑ "Internet Information Services (IIS) 7.5 Express". Download Center. Microsoft. 2011. január 10. Hozzáférés: 2011. január 27.
  31. ↑ "IIS Express Overview". iis.net. Microsoft. 2011. január 14. 2012. augusztus 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 27.
  32. ↑ "FTP Publishing Service". iis.net. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 17.
  33. ↑ "Administration Pack". iis.net. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 17.
  34. ↑ "Application Request Routing". iis.net. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 17.
  35. ↑ "Database Manager". iis.net. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 17.
  36. ↑ "IIS Media Services". iis.net. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 30.
  37. ↑ "URL Rewrite". iis.net. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 17.
  38. ↑ "WebDAV Extension". iis.net. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 17.
  39. ↑ "Web Deploy 2.0". iis.net. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 17.[halott link]
  40. ↑ "January 2015 Web Server Survey". news.netcraft.com. Netcraft. 2015. január 15.
  41. ↑ "Usage statistics and market share of Microsoft-IIS for websites". w3techs. Q-Success. 2015. január 15. dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite web}}: |archive-date= / |archive-url= timestamp mismatch; 2014. február 8. suggested (súgó); Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó)
  42. ↑ "CA-2001-13 Buffer Overflow In IIS Indexing Service DLL". CERT® Advisory. Computer emergency response team. 2002. január 17. Hozzáférés: 2011. július 1.
  43. 1 2 "Vulnerability Report: Microsoft Internet Information Services (IIS) 6". Secunia. Secunia ApS. 2015. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 15.
  44. 1 2 "Vulnerability Report: Microsoft Internet Information Services (IIS) 7.x". Secunia. Secunia ApS. 2015. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. január 15.
  45. ↑ "IIS Installs in a Locked-Down Mode (IIS 6.0)". Microsoft Developer Network (MSDN). Microsoft. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 1.
  46. ↑ "How To: Run Applications Not in the Context of the System Account in IIS (Revision 5.t Corporation". 2008. július 7. Hozzáférés: 2007. július 20.
  47. ↑ Henrickson, Hethe; Hofmann, Scott R. (2003). "Chapter 15: ASP.NET Web Services". IIS 6: the complete reference. New York City: McGraw-Hill Professional. 482. o. ISBN 978-0-07-222495-5. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó); External link in |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó)
  48. ↑ Henrickson, Hethe; Hofmann, Scott R. (2003). "Chapter 1: IIS Fundamentals". IIS 6: the complete reference. New York City: McGraw-Hill Professional. 17. o. ISBN 978-0-07-222495-5. {{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó); External link in |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó)
  49. ↑ "Web Server Software and Malware".
  50. ↑ "Windows Pirates Encouraged to Install Security Updates". USA Today. Technology Live. 2010. február. Hozzáférés: 2011. július 18.
  51. ↑ Cooke, Paul (2009. április 27.). "Who Gets Windows Security Updates?". Windows Security Blog. Microsoft. Hozzáférés: 2011. július 18.
  52. ↑ SSL: Intercepted today, decrypted tomorrow, Netcraft, 25 June 2013.

További információk

Fordítás

Ez a Microsoft Windowszal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!