| Internet Information Services | |
| Fejlesztő | Microsoft |
| Legfrissebb stabil kiadás | 10.0 v1809 (stabil verzió, 2018. október 2.) |
| Programozási nyelv | C++ |
| Operációs rendszer | Microsoft Windows |
| Kategória | webkiszolgáló |
| Licenc | kereskedelmi, zárt forráskódú |
| Az Internet Information Services weboldala | |
Az Internet Information Services (IIS, korábban Internet Information Server) a Microsoft által a Windows NT operációs rendszercsaládhoz készített bővíthető webszerver. Az IIS támogatja a HTTP, HTTPS, FTP, FTPS, SMTP és NNTP protokollokat. A Windows NT 4.0 óta a Windows NT alapú operációs rendszerek szerves részét képezi néhány kivételtől eltekintve (például Windows XP Home). Az IIS alapértelmezésben nincsen bekapcsolva a rendszereken. Az IIS Managert a Microsoft Management Console-on vagy a Vezérlőpultban, az Adminisztrációs eszközökön keresztül lehet elérni.
Az első Microsoft webszerver egy tanulmányi projekt volt az Európai Microsoft Windows NT Akadémiai Központban (European Microsoft Windows NT Academic Centre, EMWAC – a skót Edinburgh Egyetem része), és ingyenes szoftverként volt terjesztve. Azonban mivel ez az EMWAC által fejlesztett webszerver nem volt képes kezelni a microsoft.com webcímre érkező nagy mértékű forgalmat, a Microsoft kénytelen volt megírni a saját webszerverét, az IIS-t.
Majdnem minden IIS verzió egy új Windows verzióval együtt volt megjelentetve:
Az IIS minden verziója 7.0 alatt kliens rendszeren futtatva korlátozza az egyidejű kapcsolatok számát 10-ben, illetve egyszerre csak egy weboldalt képes kezelni.
A Microsoftot többen is kritizálták a korai Windows NT webszerver terjesztési és licencelési módjai miatt: a Workstation változat csak maximum 10 egyidejű TCP/IP kapcsolatot tett lehetővé, míg a jóval drágább Server verzió csak kevés extra funkcióval rendelkezett, viszont korlátlan számú kapcsolatot lehetővé tett. Úgy gondolták, a Microsoft a webszerver operációs rendszerhez való kapcsolásával azt akarja elérni, hogy a felhasználók ne használjanak alternatív webszervereket az olcsóbb változaton. A Netscape egy nyílt levélben hívta fel az Amerikai Igazságügyi Minisztérium antitröszttel foglalkozó részlegének figyelmét a szerinte technikailag megalapozatlan lépésre.
IIS 6.0-os verziótól kezdve a következő hitelesítési mechanizmusok támogatottak:
Az IIS 7.0 architektúrája moduláris. A modulok (vagy kiegészítők) egyesével hozzáadhatók illetve eltávolíthatók, vagyis elég csak a kívánt funkcionalitást biztosító modulokat szükséges betölteni. Az IIS 7 tartalmaz számos natív modult teljes telepítés után. Ezek a kérésfeldolgozó modulok, illetve:
Az IIS 7.5 a következő új és továbbfejlesztett biztonsági funkciókkal bír:
A hitelesítés kicsit megváltozott az IIS 6.0 és IIS 7 között: az anonim felhasználó, aminek a neve eddig "IUSR_{számítógépnév}" volt, a Windows Vistában és a későbbi rendszereken egy beépített fiók lett, "IUSR" névvel. Azonban IIS7-ben a hitelesítési mechanizmusok külön modulokban találhatóak, így könnyen kiválasztható a kívánt hitelesítési mód.
Az IIS 8.0 főként a teljesítményre illetve a könnyebb adminisztrációra koncentrált. Az új funkciók:
Az IIS 8.5 főként olyan nagy rendszerekhez használható fejlesztéseket tartalmaz, mint a Microsoft saját felhő kiszolgálója, vagy más, kereskedelmi hosting cégek szerverparkjai. Ezen felül tartalmaz pár naplózási és hibaelhárítási fejlesztést is. A főbb új funkciók:
Az IIS Express egy könnyített verziója az IIS-nek, ami ingyenesen elérhető az Windows XP SP3 és újabb Microsoft Windows operációs rendszerekre. Az IIS 7.5 Express csak a HTTP és a HTTPS protokollokat támogatja. Az IIS Expresst le lehet tölteni külön, vagy a WebMatrix részeként.
Az IIS-hez új bővítmények jelennek meg a fő kiadások között, melyek új lehetőségeket biztosítanak a szoftverben. Az IIS 7.5-höz a következő bővítmények érthetőek el:
A Netcraft 2015 januárjában közzétett felmérése szerint az IIS a második legnépszerűbb webszerver a világon 29,81%-os részesedéssel, az Apache HTTP Server után. Az ezt megelőző hónaphoz képest ez 2,29%-os csökkenés. A felmérés 2012 óta az IIS növekvő piaci részesedését mutatják a csökkenés ellenére. Ugyanakkor a W3Techs felmérése szerint a második legnépszerűbb webkiszolgáló az Nginx, és az IIS csak a harmadik. Ugyanezen felmérés szerint a piaci részesedése folyamatosan csökken 2013 óta.
Az IIS4 és IIS 5 is sérülékeny volt a CA-2001-13 azonosítójú hibával szemben, ami az úgynevezett Code Red támadásokhoz vezetett; ugyanakkor a 6.0-s és 7.0-s verzióval kapcsolatban nem érkeztek bejelentések a sérülékenységről. Az IIS 6.0-s verziójában a Microsoft megváltoztatta programozási felületet (ISAPI – Internet Server Application Programming Interface), ami a 4.0-s és 5.0-s verziókkal ellentétben nagyobb védettséget nyújtott a szerver számára, mivel lecsökkentette a támadható felületeket. Ugyancsak az IIS 6.0-ban megjelent egy új funkció (Web Service Extensions), ami megakadályozza az IIS-t, hogy egy programot indítson el az adminisztrátor kifejezett engedélye nélkül.
Alapértelmezésben az IIS 5.1 és korábbi verziók a SYSTEM fiókkal futtatják a weboldalakat, a Windows alapértelmezett adminisztrátor jogosultságú fiókjával. Ugyanakkor a 6.0-s verzió alatt minden hálózati kérés a hálózati szolgáltatáson keresztül érkezik, aminek jelentősen kevesebb jogosultsága van, mint a SYSTEM fióknak, vagyis ha egy saját kódrészlet vagy egyéb szolgáltatás sérülékeny, az nem fogja kompromittálni az egész rendszert, hisz az alacsonyabb jogosultságból nem tud a rosszindulatú kód kitörni. Az IIS 6.0 ugyancsak rendelkezik egy új, szigorúbb kérés feldolgozó HTTP veremmel a kernelben (http.sys), illetve gyorsítótárral mind statikus és dinamikus tartalom kiszolgálására.
A Secunia jelentése alapján az IIS 7 2015 januárjában 7 befoltozott biztonsági réssel rendelkezett, az IIS 6 ugyanakkor 10 befoltozott, és 1 befoltozatlan sérülékenységgel rendelkezett. A befoltozatlan sérülékenység veszélye 5 fokozatú skálán 2-es fokozatot kapott.
Egy 2007. júniusi Google által végzett, 80 millió weboldalt felölelő tanulmány szerint az IIS piaci részesedése 23% volt, ugyanakkor ezen szerverek tárolták az interneten megtalálható rosszindulatú kódok 49%-át. Az Apache HTTP Server-t futtató szerverek ugyancsak a világ rosszindulatú kódjainak 49%-t tárolják, ugyanakkor az Apache részesedése 66%. A tanulmány megemlítette a szerverek földrajzi elhelyezkedését is, és feltételezi, hogy az ok a nem eredeti Windows rendszert használó szerverek fordulhat elő nagy számban, mivel a Microsoft nem szolgáltat biztonsági hibajavításokat ezen rendszerekhez. Egy 2009. április 28-i blogbejegyzésben a Microsoft bejelentette, hogy minden rendszerhez fog szolgáltatni biztonsági hibajavításokat, akkor is, ha a rendszer nem ment át az eredetiség vizsgálaton.
A 2013-as NSA botrányból kiderült, hogy az IIS rendkívül rosszul támogatja teljesen a forward secrecy-t, különösképpen Internet Explorerrel használva. A HTTPS kapcsolat felállításához használt egyik hosszútávú aszimmetrikus kulcs birtoklásának nem szabad könnyebbé tennie a rövid távú session kulcsot, amivel az üzenet visszafejthető, akár egy későbbi időben. 2013-ban csak a "Diffie-Hellman kulcs csere" és az "Elliptikus görbe Diffie-Hellman kulcs csere" algoritmusok ismertek, hogy védelmet nyújtanak a problémával szemben. 2013-ban a Firefox, Opera és Chrome/Chromium böngészők által indított kérések 30%-a használta ezen az algoritmusokat, míg az Internet Explorer és Safari szinte soha.
{{cite web}}: Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó){{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó){{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |1= (súgó){{cite web}}: |archive-date= / |archive-url= timestamp mismatch; 2014. február 8. suggested (súgó); Unknown parameter |deadurl= ignored (|url-status= suggested) (súgó){{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó); External link in |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó){{cite book}}: |access-date= requires |url= (súgó); External link in |chapterurl= (súgó); Unknown parameter |chapterurl= ignored (|chapter-url= suggested) (súgó)