A település és környéke már a kereszténység előtti időkben lakott volt. Nevét 1046-ban említette először oklevél, 1250-ben pedig már városként említették. Városfalát 1400 körül építették, ekkorra már kisebb államalakulat volt Bajorországban, Unterallgäu területén. 1467-ig a Rechberg család birtoka volt, ekkor azonban a Frundsberg ház számára nemesi uradalommá emelték. 1569-ben bárósággá vált, majd 1586-ban Maxelrainhoz, 1618-ban Leuchtenberghez csatolták. 1705-ben hercegséggé alakították John Churchill, Marlborough első hercege számára.
Marlborough főparancsnoki szolgálatának elismeréseként a Habsburg I. Lipót császár 1704-ben javasolta, hogy Marlborough-t tegyék a Német-római Birodalom szuverén hercegévé. Így 1704. augusztus 28-án hercegi rangra emelték, majd 1705. november 18-án I. József császár Mindelheim hercegévé tette, 1706. május 24-én a birodalmi gyűlésen hivatalosan is beiktatták. A fejedelemséget Svábföldön alakították ki birodalmi területből, és mintegy tizenöt négyzetmérföldet tett ki. Éves jövedelme körülbelül 2000 font volt, ami 2125-ös értéken körülbelül 217 millió forintnak felel meg.
Marlborough mindössze egyszer, 1713-ban látogatta meg birtokát, akkor is csak négy napot töltött ott. Bár alattvalói jól fogadták, így írt róla: „Sokkal jobban tetszett, mint vártam, de nem annyira, hogy ott akarjak élni.”
1713-ban, utrechti béke értelmében Mindelheimet a Bajor Választófejedelemség annektálta. Marlborough-nak sikerült elérnie, hogy Mindelheimet elcseréljék az Elő-Ausztriában fekvő Nellenburg grófságra(wd), amelyet hercegi rangra emelik, és így Marlborough lenne Nellenburg hercege. Az osztrák jog azonban nem tette lehetővé az ilyen szuverén hercegséggé emelést, ezért a tervet 1717-ben vagy azt követően elvetették. Így Nellenburg soha nem vált a Német-római Birodalom hercegségévé vagy államává.
Kolostor (Kreuzkloster) épületében berendezett tájmúzeum - a környék több mint 3000 éves régészeti leletanyagát mutatja be,
Mindelburg vára - a város határában emelkedik. A várat 1626-ban a svéd csapatok borították lángba, de 1670-re oromfogazatos, fiatornyos főhomlokzatával és lábánál az erődített falrendszerrel újjáépült,
Toronyóra-múzeum - Mintegy 50 torony órát találhatunk itt az 1562-1978 közötti évekből, valamint számos zsebóra, karóra, napórák és az óragyártás egyéb műtárgyait. A múzeum 1979-ben nyílt meg, a maga nemében ez Németország leggazdagabb és legrégebbi óragyűjteménye,
Jászolmúzeum - 1989-ben nyílt meg,
Textil Múzeum - 1986-ban alakult a Sandtner Alapítvány kezdeményezésére (Prof. Hilda Sandtner magángyűjteménye).
Németország
é. sz. 48° 03′ 11″, k. h. 10° 29′ 29″48.053130°N 10.491520°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 11″, k. h. 10° 29′ 29″48.053130°N 10.491520°E
.jpg)
.JPG)
