Történet
A MiniGL története a 3D videójátékok hőskoráig, az 1990-es évek közepéig nyúlik vissza, melyet a Doom első sikerei után a szintén az id Software által kiadott Quake uralt. 1996-ben a Quake készítői bejelentették, hogy a játék által támogatott egyetlen hardveres 3D-gyorsító a Rendition, Inc. Vérité chipsetje lesz és ki is adták az ennek megfelelő változatot VQuake néven. Ennek sikere láttán kiadták a videójáték OpenGL változatát is GLQuake néven Windowsra. A Rendition riválisa, a 3dfx Interactive lépéskényszerbe került és gyorsan kiadta az első OpenGL API implementációját 3Dfx GL miniport néven, mellyel a saját kártyáin is kihasználta a Quake a hardveres 3D-gyorsítási funkciókat. Ennek sikere nyomán más hardvergyártók is saját MiniGL illesztőprogramokat készítettek. Specifikáció sosem készült, minden implementáció a Quake legoptimálisabb működésére fókuszált, ezek alapján egy nem-hivatalos funkciólista a következő:
- glAlphaFunc
- glBegin
- glBlendFunc
- glClear
- glClearColor
- glColor3f
- glColor3ubv
- glColor4f
- glColor4fv
- glCullFace
- glDepthFunc
- glDepthMask
- glDepthRange
- glDisable
- glDrawBuffer
- glEnable
- glEnd
- glFinish
- glFrustum
- glGetFloatv
- glGetString
- glHint
- glLoadIdentity
- glLoadMatrixf
- glMatrixMode
- glOrtho
- glPolygonMode
- glPopMatrix
- glPushMatrix
- glReadBuffer
- glReadPixels
- glRotatef
- glScalef
- glShadeModel
- glTexCoord2f
- glTexEnvf
- glTexImage2D
- glTexParameterf
- glTexSubImage2D
- glTranslatef
- glVertex2f
- glVertex3f
- glVertex3fv
- glViewport
Ma már minden 3D-gyorsítást is tartalmazó (gyakorlatilag az összes) videókártya teljes OpenGL támogatással rendelkezik, így feleslegessé téve bármilyen 3D minidriver megoldást.
