Élete
1961-ben született egy Gornja Trnavában, egy szlavóniai faluban. Szülei mind a ketten tanárok voltak. A Zágrábi Színakadémia dráma szakon szerzett diplomát. A Zágrábi Teatar ITD dramaturgja és színházigazgatója volt. 1993 óta hivatásos íróként él és dolgozik. Szín- és prózaművei számos horvát és külföldi antológiába és tanulmányba kerültek, életművét a világ számos egyetemén tanulmányozzák.
1983-ban vált ismertté „Kreón Antigonéja“ című drámájával, melyet a zágrábi Gavella Drámaszínházban mutattak be. Művének központi témája a politikai manipuláció. Azóta más témákkal is foglalkozik: bibliai személyek, férfi-női kapcsolatok, gyermekkor.
Műveit 40 nyelvre fordították le. Előadásait több mint négymillió néző látta.
Szlovákiában 2003, Lengyelországban 2013, Csehországban 2016 és Németországban 2019 óta rendszeresen megrendezik az ún. Gavranfestet, ahol kizárólag Miro Gavran műveit adják elő.
Húszéves kora óta Zágrábban él, ahol megismerte későbbi feleségét, Mladena Dervenkar színésznőt, akivel 2002-ben alapították a Teatar Gavran társulatot. Fiúk, Jakov színész.
Díjai
Gavran több mint húsz horvát és külföldi irodalmi és színházi díjat nyert, köztük a legjobb közép-európai írók életművéért járó Central European Time díjat 1999-ben Budapesten, továbbá írásaiban az európai értékek erősítéséért járó Európai Kör díjat 2003-ban.
A Večernji list horvát napilap kétszeres díjazottja „Az én jó apám” és „A medvementés” novellákért.
A Horvát Kulturális Minisztérium Marin Držić drámai-díjának négyszeres nyertese az alábbi szövegekért: „Amikor a színész meghal“, „Tilos a nevetés“, „Mai Nora“ és „A világ legőrültebb előadása“
„Kafka barátja“ című regényéért 2012-ben elnyerte a Horvát Művészeti és Tudományos Akadémia díját.
„Az elfelejtett fiú“ című regényét 2002-ben beválogatták a bázeli (Svájc) Ibby Hour List-be, míg „Az álomtanárnő“ különdíjat nyert a Szófiai Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon (Bulgária).
Gyermekkönyvei közül kettő jelentős horvát irodalmi díjat nyert: a „Mindenféle gondolatok a fejemben“ Ivana Brlić Mažuranić-díjat, a „Boldog napok“ és az „Emlékezetes nyár“ pedig Mato Lovrak-díjat.
Televíziós filmjeleneteket is írt: „A nagyszülők elválnak“ és „Tilos a nevetés“. Vilniusban (Litvánia) a „Papucsok“ című vígjátéka alapján 2013-ban bemutatták a „Hogyan raboljuk el a feleséget“ című litván nyelvű filmet, melynek az első hónapban több százezer litván nézője volt.
Egyike azon ritka európai drámaíróknak, aki 1999-ben részt vett saját drámája premierjén a legjelentősebb amerikai színházban az Eugene O'Neill Theater Center-ben, Waterfordban. Ez volt a „Királyok és lovászok“.
A német Anton Hiersemann Stuttgart Kiadó, ami az elmúlt hatvan évben a Bécsi Egyetem Színművészeti Intézményével háromévente közösen kihirdeti a világ legjobb drámaíróit, 2007 tavaszán egyszerre három Gavran-szöveget válogatott be, amelyeknek címe: „Kreón Antigonéja”, „George Washington szerelmei“ és „Az istenek éjszakája”.
2013-ban a horvát Mali Lošinj díszpolgárává avatták.
2014 áprilisában Moszkvában az Orosz Irodalmi Akadémia tagjává, ugyanezen év májusában a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia munkatársává választották. 2016 novemberében Gavrant a Szláv Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották, székhelye Várnában található (Bulgária).
2016-ban az Andersen-díj horvát jelöltje volt, mely a legjelentősebb gyermekirodalmi díj. Januárban a horvát-szlovák színházi és irodalmi együttműködésben való többéves tevékenységért elnyerte Szlovák Köztársaság külügyi és Európa-ügyi minisztériumának ezüstérmét. Ugyanezen év augusztusában a horvát irodalom bel- és külföldi népszerűsítéséért a horvát elnökasszony Branimir fejedelem-rendjellel tüntette ki. (forrás: http://www.mirogavran.com/awards Archiválva 2017. február 27-i dátummal a Wayback Machine-ben)
.jpg)
