Modellszervezet

Escherichia coli (kólibacilus), Gram-negatív prokarióta modellszervezet
Drosophila melanogaster (ecetmuslica), az egyik legismertebb kísérleti alany

A modellszervezet vagy modellorganizmus olyan (az emberi fajon kívüli) faj, amit annak reményében tettek kutatások célpontjává, hogy a fajjal kapcsolatban fellépő egy-egy biológiai jelenség vizsgálata közben tett felfedezések betekintést nyújtanak majd más szervezetek életfolyamataiba is. Gyakran annak reményében tanulmányozzák a modellszervezeteket, hogy emberi betegségek gyógymódját vagy lehetséges okait felderítsék, olyan esetekben is, amikor az emberkísérletek alkalmazhatatlanok vagy etikátlanok lennének. Ezt a megközelítést az összes földi élőlény közös leszármazása, valamint az evolúció folyamán az anyagcsere-, a fejlődéstani útvonalak és a genom megőrződése teszi lehetővé. A modellszervezetek tanulmányozásából fontos információk nyerhetők, de óvatosnak kell lenni a szervezetek közötti általánosítások megtételével.

Modellszervezet választása

A modellszervezetek olyan élőlények, melyek vizsgálatával bőségesen ki lehet nyerni olyan biológiai adatokat, amik hasznosnak bizonyulhatnak más, közvetlenül nehezebben tanulmányozható fajok – köztük az ember – vizsgálatakor. Vannak köztük genetikai modellek (rövid nemzedékváltások közti időkkel, mint az ecetmuslica vagy a C. elegans fonálféreg esetében), kísérleti modellek és az evolúciós törzsfában sarkalatos helyet elfoglaló genomikai modellek. A modellszervezetekről sokszor kimerítő genomikai információkkal rendelkezünk, mint pl. a NIH modellszervezetek esetében.

Gyakran jó kísérleti manipulálhatóságuk alapján választanak modellorganizmust. Az ezzel kapcsolatos jellemzők közé tartozik a rövid életciklus, genetikai manipulációs technikák (beltenyésztett törzsek, őssejtvonalak, genetikai transzformációs technikák) hozzáférhetősége, könnyen biztosítható életkörülmények. Sok esetben a modellszervezet genomjának speciális tulajdonságai miatt döntenek a szekvenálás mellett – például mert nagyon kompakt, vagy kis mértékben tartalmaz nem kódoló DNS-t, pl. az élesztő, az Arabidopsis vagy a gömbhal esetében.

Amikor a kutatók modellszervezetet választanak, több jellemzőt is figyelembe vesznek. Ilyen az élőlény mérete, életciklusának hossza, hozzáférhetősége, kísérleti manipulálhatósága, genetikája, különböző mechanizmusainak konzerváltsága, az elérhető gazdasági haszon. Mióta a genetikai vizsgálatok könnyebben elérhetővé, és az összehasonlító molekuláris biológiai kutatások elterjedtebbé váltak, az evolúciós törzsfa nagyobb területeiről választhatnak modellszervezetet a kutatók.

Modellszervezetek használata

Mára számtalan modellszervezetet használnak a biológusok. A molekuláris biológiában használt egyik első modell az emberi emésztőrendszerben általános Escherichia coli. Számos, az E. coli-t fertőző bakteriális vírus, azaz bakteriofág (pl. a lambda-fág és a T4-fág) is rendkívül hasznosnak bizonyult a génszerkezet és a génszabályozás vizsgálatában. Magukat a bakteriofágokat vírusok lévén nem tekintik önálló élőlényeknek, mivel nincsen anyagcseréjük és kizárólag a gazdasejt közreműködésével képesek a sokszorozódásra.

Az eukarióták közül számos élesztőfajt, különösen a sörélesztőt (Saccharomyces cerevisiae) használtak széleskörűen a genetikában és a sejtbiológiában, főként mert könnyen és gyorsan növeszthetők. Az egyszerű élesztő sejtciklusa nagyon hasonló az emberéhez, és szabályozó fehérjéi is homológok. A Sophophora melanogastert szintén az állatok között könnyűnek számító tartása, valamint jól látható örökletes jellegei, a nyálmirigyeiben lévő, fénymikroszkóp alatt vizsgálható, óriáskromoszómája (politénia) miatt. A C. elegans fonálférget azért választották, mert fejlődési állapotai meghatározott számú sejtet tartalmaznak, és rendellenességei könnyen észlelhetők.

Dohánymozaik-vírus részecskéinek elektronmikroszkópos képe

Fontos modellszervezetek

Vírusok

A vírusok közé tartoznak:

Prokarióták

Bacillus subtilis sporulációja

A prokarióták közé tartoznak:

Eukarióták

Az eukarióták közé tartoznak:

Protiszták

Gombák

Növények

Arabidopsis thaliana
Zea mays
  • Nyárfa (Populus), fás szárú növénynemzetség, amit erdőgenetikai és fás szárú növényekkel foglalkozó kísérletekben használnak. Genomja kisméretű, gyorsan megnő, és könnyen transzformálható. A szőröstermésű nyár (Populus trichocarpa) genomszekvenciája nyilvánosan hozzáférhető.

Állatok

Gerinctelenek
Caenorhabditis elegans
Gerincesek
Laboratóriumi egér

Specifikus kutatások modellszervezetei

Nemi szelekció és ivari konfliktusok

Hibrid zónák

  • Bombina bombina és variegata
  • Podisma spp. (hegyisáska) az Alpokban
  • Caledia captiva (Orthoptera) Kelet-Ausztráliában

Ökológiai genomika

Genetikai modellszervezetek táblázata

Az alábbi táblázat bemutatja néhány modellszervezet tekintetében a genomszekvenálási projekt állását, hogy a szervezet végez-e homológ rekombinációt és ismereteink szintjét a szervezet biokémiai útvonalairól.

Szervezet Genom szekvenált Homológ rekombináció Biokémia
Prokarióta
Escherichia coli Igen Igen Kiváló
Eukarióta, egysejtű
Dictyostelium discoideum Igen Igen Kiváló
Saccharomyces cerevisiae Igen Igen Jó
Schizosaccharomyces pombe Igen Igen Jó
Chlamydomonas reinhardtii Igen Nem Jó
Tetrahymena thermophila Igen Igen Jó
Eukarióta, többsejtű
Caenorhabditis elegans Igen Nehéz Nem túl jó
Drosophila melanogaster Igen Nehéz Jó
Arabidopsis thaliana Igen Nem Gyenge
Gerinces
Danio rerio Igen Nem Jó
Mus musculus Igen Igen Jó
Xenopus laevis Igen
Homo sapiens (Megjegyzés: nem modellszervezet) Igen Igen Jó

Fordítás